Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

szony tiltakozást tett, ugyanis Lakatjártó Péter azt mondotta: „lam regen megh mondtam volt en tenekhed hogy el legy az en felesegem nelkheöl,

206 es hazam nelkheoj". Ahol pedig tagadják, hogy nem voltak együtt, azt [ti. Lakatjártó Péter] bizonyítani is kész. Mindezek miatt, ahogy fönt, azt kívánja, az ország törvényei szerint indokolják ottlétüket, ő paráznaságot nem mond. Az alperes (!) fél is azt kívánja, feleségéhez egyenesen szóljanak. [Lakatjártó] Péter azt is vallja, hogy az előző nap, mielőtt ez megtörtént, a házánál inget varrtak. Az alperes fél érti a bíró kívánságát, indokolja, miért is ment oda Szent István ünnepén („S. Istuanban"), augusztus 20-án. O nem gonosz szándékból ment oda, hanem a tiszteletreméltó tanácsbeli személyeket követve „mentem ciak termeset suksegenek okhaert ", és e dolgot nem csak akkor cselekedte, hanem többször is járt ott. Ahol pedig a bíró azt kívánja, Lakatjártó (Lakh. Jarto) Györgytől a 160 d. átvételét indokolja, azt sem gonosz célból tette, hanem hogy a legénynek azért fehér ruházatot készítsen. Cselekedetei okát adva lássa a törvény[szék], hogy ez ügyben kell-e néki tovább perelnie, mert ő azt mondja, nem köteles magát ennél különben menteni, hanem aki azt mondja, hogy más szándékból, nem tisztességes jámborsághoz illően, vagy paráznaság céljából ment oda, vagy a megnevezett legénytől azért vett volna fel pénzt, az bizonyítsa ezeket be. ím az uraim előtt leteszi fejét, és „rakia ream ha khy my gonost látott hozzam". A folytatásról pedig tiltakozik, ha majd annak idején többet is szól, de őt ezért meg sem foghatták volna, mint egyéb jámbor személyeket. Ha pedig őt büntetni kellene, azt nem csak rajta kellene végrehajtani, „mert aban sem elseö sem vtolso nem vagiok". A felperes képviseletében a bíró ugyanazt kívánja mint fentebb, és kérdi: az uraim ítélkezni tudnak-e, avagy nem? [Az uram] ezen a napon Lakatjártó Petemének ezen gonosz és gyanús dolog tekintetében megengedtek oly okkal, hogy ő menjen vissza az ura házához, ott jámborul és tisztességesen lakjék, jámbor hírben és erkölcsben viselje magát, mert ha ez után bármi gonosz, feslett életben találják, minden irgalmasság és engedelem nélkül megbüntetik. Ennek nagyobb bizonyságára ezt beírták a város jegyzőkönyvébe. 315. (II. 120.) Halastay András felperesként Miklós deákot (Noc. Ltrm.) ügyvédnek vallotta Mészáros (Lanio) Antal fia, Mészáros Mihály ellen. - Az alperes az első kérelmi szakban van. 316. (11.120.) Segesdy István, Barackay Istvánt ügyvédnek vallotta. 317. (II. 120.) A mai nap tartozott volna Angarano (Ancaran) Antal felperesként bizonyítani, de nem jelent meg, így e per ő miatta elmúlt, és az alperes Az idézet következő része sor fölé írt betoldás.