Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

VI. Romák, cigányok

elkobozták, mivel a cigányok gyermekeiket nem engedték az elemi iskolába, így megszegték a törvényeket. A felzaklatott Lakatos Guranó pisztollyal ment be a győri városházára, hogy a hatóságok szeme láttára főbe lője magát, ha gyermekeit nem adják vissza. Nagy nehezen kicsavarták kezéből a pisztolyt, erre elment, de egy óra múlva újabb pisztollyal tért vissza. Időközben a vajda is megérkezett, aki ezer koronát lobogtatott bizonyítékául annak, hogy ő képes eltartani gyermekeit. Dr. Angyal Armand rendőrfőkapitány megígérte, mindent elkövet, hogy a gyerekek visszakerüljenek a veszprémi lelencházból. A vajda háza 1909-ben készült el. A cigánybizottság megállapította, hogy a cigányokat a szükség vitte rá a lopásra, ezért úgy döntöttek, télen a hókotrást és a szemét elhordást kizárólag csak győri illetőségű cigányok végezhetik. így rendszeres jövedelemhez jutva gondoskodhattak maguk és lovaik élelmezéséről. A bizottság javaslatára a cigánygyerekeket vándortanítók segítségével oktatták az alapvető ismeretekre. A győri példa sikerén felbuzdulva Győr vármegye területén több községben is hasonló módon telepítették le a cigányokat. A cigányok immár több mint négyszáz éve élnek velünk együtt városunk falai között. Meg kell tanulnunk kölcsönösen tisztelni és becsülni egymást, erre kötelez bennünket városunk múltja. Vagy közösen vezet az utunk Európába, vagy külön-külön menetelünk egy új és mégis ismerős Balkán felé. Tilos a muzsika Azt kevesen tudják, hogy Győr és környékén számtalan, később országos és világhírűvé vált cigányzenész-dinasztia élt. A Farkas, a Vörös, a Flakker, a Lakatos és a Nyári családnak a múlt század második felében több zenekara is működött szerte az országban. A bajor királynak győri cigányzenészekből álló saját házi zenekara volt. Az állítólag győri születésű prímás 20 éves jubileumi szolgálata elismeréseként egy gyémántokkal ékesített nyakkendőtűt kapott a királytól. A múlt század nyolcvanas éveiben Győr megye alispánja megtiltotta a cigányoknak a muzsikálást. A Bőny községben lakó zenészcigányok ezért egyenesen az alispánhoz fordultak, hogy részükre a muzsikálási engedélyt megadják. íme a kérelem: „ Tekintetes Al-Ispán Úr Nagy Kegyességü Urunk! Magas figyelmére méltatva azon szomorú és elviselhetetlen helyzetnek nagyságát, mellyel mi alul írt és társ zenészek s Bőny községbeli lakosok, melyekkel a mostani rossz termés által sújtatva lettünk, és még azon szomorú esetnek is kitéve lettünk, miszerint a Megye területén a Zenészét általlánosan be tiltatott, minek fáradalmai után, nem csak magunk és számos gyermekeinknek fentartását szereztük meg, hanem közadónkat s egyébb közterheinket némüleg fedezhettük; jelenleg pedig azon reménységtől is elmozdétatánk, hogy a ma holnap a sötét tél beáltával sémire sem támaszkodhatunk, minél fogva magunk s számos gyermekink nehéz sorsát némileg meg könnyithetnénk, tehát A legmélyebb alázattal esedezünk a Tekintetes Al-Ispán Ur Kegyes szine előtt, miszerint bizva a nagylelkű igazságszeretetben, a muzsiká-