Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

III. Épületek, intézmények

Miért zsúfolt a győri strand? Győr a vizek városa, de nem a fürdővizeké. A lubickolás jelenlegi lehetőségei elégtelenek. A nyári hónapokban megszokott zsúfoltság oka, hogy a harmincas évek elején létrehozott uszodát az akkor még csak negyvenezres lakosságú városra tervezték. Az azóta háromszorosára duzzadt népesség most kénytelen beérni a két világháború közötti színvonallal. Az uszoda megépülésekor felvetődött egy télen is működtethető fedett létesítmény elképzelése. E terveket a győri uszoda megálmodója, Hajós Alfréd budapesti műépítész elkészítette és elküldte Szauter Ferenc győri polgármesternek. íme Hajós Alfréd levele: „ Méltóságos Polgármester Úr! A győri medencés uszodának nagy közönségsikere, amely a három folyó városa társadalmának új rétegét kapcsolta a fürdőzők kisszámú táborába, továbbá az a körülmény, hogy e nyári szórakozást megkedvelt közönségnek a téli hónapokban nincs módjában nagyobb mozgást biztosító létesítményben fürödni vagy sportolni s nem utolsó sorban azon tapasztalatok, amelyeket a margitszigeti fedett uszodánál gyűjtöttem, biztattak fel engem arra, hogy Győrött egy fedett uszoda tervét kidolgozzam, a munkáról precíz költségvetést készítsek s a bevételi lehetőségeket öszszeállítsam. Tiszta képet kívánok nyújtani arról, hogy a létesítendő fedett uszoda jövedelmező befektetést és a mai nagy munkanélküliségben nem meddő, hanem gyümölcsöző ínségmunkát jelent. A fedett uszoda munkálatai Győr város egész iparostársadalmát és igen sok munkást lenne hivatva a bekövetkező súlyos, téli hónapok alatt foglalkoztatni. Ez a körülmény magéiban véve is nagyon rokonszenvessé teszi az ügyet, nemcsak Győr társadalma előtt, hanem az engedélyező felső hatóságoknál is, amelyek tétovázóan keresik a munkanélküliség megszüntetésének útját, főképpen olyan értelmezésben, hogy a végzett munka eredménye értéket és azonnali jövedelmet biztosítson a közületeknek. Győr városa nem rendelkezik artézi forrással és ez az oka talán annak is, hogy Nyugat-Magyarország e nagymúltú városának higiénikus és a modern igényeknek megfelelő fürdője nincs. Bár Németország legtöbb városában ugyanez a helyzet, az utolsó években százszámra létesültek nyílt fürdők és fedett uszodák, amelyek kémiai eljárással a vizet tisztán és hygienikusan konzerválják. Állítom, és ezeket a tapasztalatai adatokkal bizonyítani is tudom, hogy a heteken, sőt hónapokon át konzervált víz tisztasága és antiszeptikus vala vetekedik az ivóvízzel, s megakadályoz minden fertőzést, amely az egyébként naponta cserélt tiszta vízben fürdőző emberek testéről származhat. A győri medencés uszoda vízvezetéki, szűrő és klórozó berendezése a fedett uszodának újabb költséget csak annyiban jelent, hogy a szűrő medencét hőszigetelés szempontjából megfelelő anyaggal burkolni kell, egyébként pedig a rendszer a víz vezetésétől az elvezetésig teljes mértékben a fedett uszoda részére értékesíthető. Az artézi kút fúrásától egyelőre el kell tekinteni, mert rendkívüli költségei ugyanúgy