Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

II. Személyek, személyiségek

Szinán pasa Győrben A napokban leplezték le Szigetváron //. Szulejmán szultán szobrát. A dicső emlékű uralkodó örökre beírta nevét a magyar történelembe. Mohács, Magyarország bukása, feldarabolása, a százötven éves török uralom visszavonhatatlanul összekapcsolódott az ő nevével. Ha csodálkozunk is a szobor láttán, tudnunk kell, a török nép az oszmán világbirodalom fénykorának uralkodóját „nagy törvény alkotó "ként tiszteli. Ezekben a napokban nekünk győrieknek is meg kell emlékeznünk Szinán pasáról, aki négyszáz éve elfoglalta Győrt, Európa egyik legerősebb végvárát. Sok jót nem mondhatunk róla. Közutálatnak örvendett. Maguk a törökök sem szerették. Ötszöri nagyvezérkedése idején bőséges alkalma volt nemtelen indulatait kielégíteni. Se szeri, se száma a gyilkosságoknak, álnok szószegéseknek, kincsharácsolásnak, mely sivár lelkét terhelte. Mérhetetlen sok kincs, drágaság maradt utána. Még életében gyönyörű síremléket építtetett magának a Pannák-kapunál lévő temetőben. Konstantinápolyban halt meg 1596. április 3-án, az újhold után való vasárnap, melyet a török babona szerencsétlen napnak tart. Mivel halála napján a temetőben tűz támadt, az írták róla, hogy ez az ő sírjából kitörő pokoltűz által keletkezett, és az ő lelke annak füstjéből, mint károgó holló repült ki. Győr bevétele az ő dicsősége volt. Szobrot állítani néki mégsem javasolok. A Győrt védő keresztény hadak létszáma ötvenezer emberből állott. Szinán kétszer ennyi embert szedett össze. A szövetségesül megnyert kegyetlen tatárok seregének fő erősségét jelentették. Illésházy nádor így írt a védőkről: „Paráznasággal, részegséggel, kalmár árukkal, udvari pompával annyira rakva volt a tábor, hogy nemcsak a szent Istennek, de még a jámbor embereknek is iszonyú vala benne megmaradni. A mellé rendelt hadi tanácsosok részegesek, haszonlesők és sokszor olyanok voltak, kik azelőtt ellenséget még sohasem láttak. A kapitányok, ha tíz órakor az ételhez ültek, délután négy-öt órakor részegen keltek föl... " Beteljesült az írás szava: „Ha az Isten nem őrzi a tábort vagy a várost, hasztalan őrzik az őrök azt. " Győr vára megerősítésén hadvezérek, világhírű mérnökök milliókra rúgó költséggel 36 évig fáradhatatlanul dolgoztak (1537-1573). Bástyáit, sáncait öt vármegye népe hozta össze izzadságos munkával. Az ostrom alatt harmincezer török lelte halálát. Gróf Hardegg Ferdinánd végül feladta a várat és szerződést kötött a törökkel. A szerződés előírta, hogy a védők teljes fegyverzetben szabadon elvonulhatnak, a sebesülteket pedig hajón szintén elvihetik. A bevonuló győztes törökök, úgy látszik, nem olvasták a szerződést és a sebesültek zömét lekaszabolták. Többeket kifosztottak és rabigába hajtottak. Szinán bevonult a városba, először vallásos, azután nemzeti és hazafias érzelmeinek adott kifejezést. Mindenekelőtt az egyik templomot mecsetté alakította át és sietett ott Allahnak a nem várt sikerért ünnepiesen is hálát adni. A keresztények által foglyul ejtett húsz töröknek megoldotta bilincseit és az egész őrség szeme láttára langyos vízzel személyesen mosta meg lábaikat és magasztalta állhatatosságukat, egyenként tíz-tíz arannyal ajándékozta meg őket. A pasa a rabolt kin-