Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

XII. Győri vegyes

kös nevét viselte, így kezdetben Rudolf, majd Ferenc Ferdinánd és 1914-ben legvégül a Károly nevet kapta. Ha a monarchia fennmaradt volna, akkor idővel nyilván Habsburg Ottóról nevezik el. így //. Ottó néven saját háziezredének emléktábláját koszorúzhatta volna meg a székesegyház falán, dehát a történelem másként döntött. A IL Rákóczi Ferenc laktanya oktatási célokra való igénybevétele már 1945-ben felvetődött. Udvaros István itt akarta működtetni a Keleti Kereskedelmi Főiskolát, valamint ide kívánta visszatelepíteni a Tankerületi Főigazgatóságot. Udvaros eltökélt szándéka volt, hogy a laktanyát mentesítse a honvédelmi igénybevétel alól. 1948-ban a Vörös Hadsereg első távozásakor a Vásárhelyi Pál Műszaki Népi Kollégium (rákocziánium) egy negyed éven át itt működött. A hadügyminiszter azonban visszavonta tartózkodási engedélyüket, így távozniuk kellett. A magam részéről bizakodó vagyok és hiszem, hogy Győrnek lesz egyeteme. Stipi-stopi, enyém az „idus"\ A népek tavasza fordulópontot jelentett Európa történetében, s végleg elsöpörte az elavult szövetségi rendszert, mégis egyedül Magyarország az az ország, ahol a forradalom dátuma, március 15-e, ennyire kivételes jelentőségűvé vált. Ezért érthető, hogy az egymást követő rendszerek, kurzusok mindegyike igyekezett kisajátítani, saját képére formálni március idusát. A Bach-rendszer természetesen üldözte. A kiegyezés utáni magyar kormány volt az első, amely az 1848-as felelős független magyar kormányban saját elődjét látta. Az újságok ünnepi számaiban Kossuth Lajos és Ferenc József"képmása békésen megfért egymás mellett, az 1849-es függetlenségi nyilatkozatról azonban illő volt elfeledkezni. Az 1918-as, úgynevezett „őszirózsás forradalom" kikiáltotta az ország függetlenségét, bevezette a Kossuth-címert és a még megmaradt 48-as honvédeket dekorációnak használták fel a nagyobb népünnepélyeken. A Horthy-éra legnagyobb nemzeti ünnepévé Szent István napját, augusztus 20-át tette meg. Március 15-ével azonban nem nagyon tudtak mit kezdeni a fehér urak, különösen a forradalom" szótól viszolyogtak. A korszak ünnepelt sztárja gróf Széchenyi István, a konzervatív, a kiváló fajmagyar és zsidógyülölő (legalábbis a fehér urak szerint) lett. 1944. március 15-ét látványos külsőségek közepette ünnepelte az ország, megmutattuk a világnak, hogy mi magyarok függetlenek és szabadok vagyunk, a hitleri Németország megértette a célzást, és március 19-én megszállta Magyarországot. Majd a német segítséggel hatalomra került nyilasok kötelező állami ünneppé nyilvánították március 15-ét. Minden községben ünnepséget kellett rendezni, ahol a nyilasoknak nem volt községi szervezete, ott a jegyző kötelessége volt ennek megszervezése. Az első szabad független hungarista március 15-e tiszteletére a párt jelszavakat adott ki: „Inkább hős egy pillanatig, mint rabszolga egy életen át! — Az ifjúság bosszút áll! —Jövünk! Győzünk! Leszámolunk! —Nagypéntek nélkül