Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

X. Fasizmus, nácik és a II. világháború

Dzsessz = hazaárulás A huszadik század meghatározó politikai mozgalmainak többsége, ha tehette, megszabta, eldöntötte ki az ellenség és ki az, akit szeretni kell. A totális pártok kiagyalták a követendő mintákat, rátelepedtek a művészetekre, az irodalomra és természetesen a zenére. A kommunista pártok a mozgalmi énekeket, valamint a klasszikus zenét tartották értékesnek, támogatni valónak. A fasiszták zenei ízlése hasonlított a kommunistákéhoz, a klasszikusok közül Wagnert és Lisztet favorizálták, de kedvelték az operettet is. A jelenlegi rendszerváltozást követően a zenészek egy része pártok mögé sorakozott fel. Szörényi Levente az MDF-et, Bródy János és Koncz Zsuzsa az SZDSZ-t választotta. Egyelőre még nem derült ki, hogy a kormánykoalíció milyen zenét kedvel. Csak reménykedni tudunk, hogy nem lesz kötelező Lagzi Lajcsi magas színvonalú műdalainak ismerete. Sajnos a múltban gyakran találunk olyan elrettentő példát, amikor egy szervezet, vagy egyesület a nemzeti érzésre hivatkozva megpróbálta a maga ízlését másokra rákényszeríteni. Győr egykori vezetőinek bölcsességét bizonyítja, hogy az alább következő levélre nem válaszoltak. „Győr rendezett tanácsú város közönségének Tárgy: Jazz zene nyilvános játszásának letiltása. Az ország területének újabb örvendetes kiegészülése parancsoló szükségként irja elő azt, hogy életünket teljesen nemzeti alapra helyezzük és kiküszöböljük mindazokat az idegen elemeket, amelyeket nem, a magyar élet értékesebbé tételére, hanem meghamisitására csempésztek be a nemzeti élettől távol álló rétegek. Ilyen idegen elem a jazz zene, amely Észak-Amerikában néger elemekből alakult ki, az ottani keverék népesség körében népszerűvé vált, majd a nemzetközi zsidóság sajátította ki és annak közvetítésével terjedt el Európa államaiban. A jazz zene nekünk idegen szólamvezetése, ütemrendszere nagymértékben arra a népi sajátosságainkból kivetkőztessen bennünket és ez az izgató, kiegyensúlyozatlan zenei kifejezési mód az egyszerűbb emberek gondolkodására és viselkedésére hátrányos befolyást gyakoroljon. Hazánkban Budapest Székesfőváros túlzott hatást gyakorol a vidékre és korunkban a rádió alakítja ki igen nagy mértékben az emberek érzésvilágát és Ízlését. Sajnálattal állapítjuk meg azt, hogy a budapesti, nagyrészt idegen származású zeneszerzők és a Budapestről divatba jött külföldi jazz számok, valamint a rádióban