Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)
Győr első városi levéltárnoka Streibig Károly, - Az önkényuralom évei
GYŐR ELSŐ VÁROSI LEVÉLTÁRNOKA STREIBIG KÁROLY, 1846 G yakorlatilag a helyi és a központi akarat levéltárügyben ekkor találkozott, aminek eredményeként, nem kis rivalizáció után Streibig Károly nyerte el Győr első önálló levéltárnoki tisztségét. A levéltárnoki hivatal részére egy erre a célra alakított bizottság szolgálati szabályzatot dolgozott ki, amely szabályzat különbséget tett a városház nyilvános és úgymond a külön levéltár között. Ez utóbbiban már valószínűleg a legrégibb, legértékesebb anyagokat őrizték. A levéltár feletti felügyelet a főjegyző kötelessége maradt, viszont a levéltárban őrzött dokumentumokért ettől fogva közvetlenül a levéltárnok felelt. Streibig Károly működése nem tartott soká, mivel a szabadságharc bukása után helyére egy korábbi, az új vezetéshez hű kancellistát neveztek ki Somogyi Mihály személyében. A polgári forradalom győzelme után az 1846. évi törvényekben a liberális ellenzék, régi törekvéseinek megfelelően, végrehajtotta a városok belső szerkezetének az utolsó rendi országgyűlésen oly sokat vitatott demokratikus átalakítását. A városi önkormányzatnak ily módon kezdődő demokratizálása a levéltár szerepének egészségesebb s modernebb felfogása s az igazgatási munka átalakulása révén előbb-utóbb nyilván a levéltár vonatkozásában is kedvezően éreztette volna hatását. De már a politikai helyzet szeszélyes alakulása is {1848-49 folyamán a város többször cserélt gazdát) háttérbe szorította az ilyen kérdések iránti érdeklődést, s az ennek nyomában járt, gyakori személyi változások megbolygatták a hivatali munka megszokott rendjét. A világosi fegyverletétel után kinevezett császárhű városi főtisztségviselők első dolga pedig az volt, hogy a hivatalokba a saját embereiket ültessék be. Mendel István polgármester sem késlekedett e téren, s leváltásai során Streibig Károly archiváriusról sem feledkezett meg. Helyére a korábbi kancellistát, Somogyi Mihályt ültette, akinek önérzetét még ekkor is bántotta, hogy a választás alkalmával nem ő került ki győztesen a küzdelemből. AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEI A városi önkormányzatot is erősen megnyirbáló, bürokratikusán centralizált osztrák igazgatási rendszer bevezetése azonban további változásokat is eredményezett. A közigazgatás szervezésében kétségtelenül érvényesülő polgári tendenciáknak megfelelően ekkor a levéltár értékelésében is már a tudományos-történeti felfogásnak kellett volna érvényesülnie. A forradalmat és a szabadságharcot csak az imént leverő bécsi kormányrendszer azonban nyilvánvalóan éppen nem kívánta a levert társadalomtörténeti tudatának elmélyítését: így a levéltár vonatkozásában azokat az intézkedéseket is hatályon kívül helyezte, melyek még a feudális rendszer végső éveiben láttak napvilágot. A levéltár kezelője 300 forint évi fizetéssel aljegyzői címet kapott, de ezzel egyidejűleg áthelyezték a győri es. kir. törvényszék, az ún. Landesgerich
