Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)

Győr Megyei Jogú Város Levéltára Fond- és állagjegyzéke - IV. A. Feudális kor (1001-1069)

11. Hagyatéki iratok 1743-1854 Magáncsaládok okiratai, osztálylevelei, hagyatéki leltárai, csődelszámolásai stb.,(1600-1854). Az iratok időrendben sorszámozva, 1-től 9550-ig terjednek. A névmutatók az érdekelt személyek neveit tartalmazzák betűrendben és az irat keletkezési évét, régi elhelyezését valamint az irat szá­mát mutatják. Kutatni a névmutató segítségével lehet. (I. 1600-1843, II. 1844-1854) mm. Hagyatéki leltárak másolati könyvei 1780 -1781 Az elhalt városi polgárok jegyzőkönyvbe másolt hagyaték leltárai. A jegyzőkönyvekben az egyes bejegyzések időrend­ben folytatólagos sorszámozással. A kötetek végén névmu­tató található, mely a kötet oldalszámára és esetleg a bejegy­zés számára utal. Kutatni a névmutatók segítségével lehet. ím. Birtokátírási díjak jegyzékei 1780 -1818 Fel vallási jegyzőkönyvek alapján készült nyilvántartások az átírási díjak elszámolására. A jegyzőkönyvek: 1780 - 1850-ig terjednek. A kötetekben az egyes ügyek sorszámozva szere­pelnek. 1792-től a kötetek végén névmutató van, amely 1824 évig a kötet lapszámára, ettől az időtől kezdve a lapszámra és ügyszámra utalnak. A névmutató a birtokváltozásban érdekelt személyek neveit tartalmazza betűrendben. Az első kötethez mutató nem lévén az egészet át kell néznie a kuta­tónak. oo. Felvallási jegyzőkönyvek 1742-1848 (Prot, fassionalia) (1850) Birtokváltozásokról vezetett jegyzőkönyvek. Kizárólag a Győr városi házakról, telkekről és földekről rendelkező nyil­vántartások. A köteteken belül az ügyek sorszámozva talál­hatók. A névmutató a kötet lapszámára, esetleg az ügyszám­ra utal. 1839-től a jegyzőkönyveket nyomtatott íveken veze­tik. Az 1829-es és az 1830-as évekből származó két füzet is ilyen nyomtatott íveken szerepel. Ezeknek a szövege meg­található a 11-dik kötetben is. 1830-tól 1844-ig van egy kötet névmutató-sorozat is. Ennek adatai csak a 14-dik kötethez 1839-1844, és az 1829 valamint az 1830-dik évi füzetekhez használhatók. Valószínű, hogy 1829-ben megkezdték a nyomtatott íveken való jegyzőkönyvvezetést, ehhez készült a mutatókönyv, később az 1831-től 1838-ig terjedő éveket két kötetbe átírták, ezért az eredeti oldal és ügyszámozás meg­változott, ehhez a két kötethez ez a mutató nem használható, a kötetekhez új mutatókat kötöttek hozzá. Az 1839-1844 évi kötetekhez a „Sorozat"-on kívül nincs más mutató. Kutatni a jegyzőkönyvek végén vagy külön kötetben lévő névmutatók segítségével lehet. A mutatók tartalmazzák a személyek neveit, az ügy sorszámát, a kötet lapszámára utalnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom