Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)
A kiegyezés után
A magisztrátus ellenben nem elégedett meg ennyivel, miután igen nagy súlyt helyezett arra, hogy a levéltár átrendezése ezúttal a levéltári tudomány korszerű követelményeinek megfelelően történjék. Pauler Gyula megjegyzésén fennakadva, mindenhogyan ragaszkodott ahhoz, hogy az Országos Levéltárnak egy szakközege személyesen betekintse az egész anyagot, s itt a helyszínen alkotott tapasztalatai alapján mondjon szakvéleményt. A város ezért újból felírt ebben az ügyben, mire közölték vele, hogy Illésy János országos levéltári fogalmazó a közeljövőben le fog jönni a kérdés végleges rendezése céljából. 27 A kiküldetés valóban csakhamar megtörtént és a polgármesterrel létrejött szóbeli megállapodás értelmében Illésy véleményes javaslatában, a látottak alapján részletesen taglalta az észlelt hiányosságokat és elvégzendő feladatokat. 28 A Sefcsik által tervezett szakcsoportosításnak szerinte csak olyan iratanyagnál lehet helye s értelme, amely nagy tömegben rendezetlen és nélkülözi az iktatóilletve mutatókönyveket. Ilyen iratok azonban csak elenyésző csekély számmal vannak a város archívumában: a legtöbbhöz, még a legrégebbiekhez is, mint. pl. a Décrète Cameralia, Intimata Consilii Locumtenentialis Regii, Mandata Regie in politieis, jurdicis, et militaribus, Decisiones Sedis Tavernicalis, stb. jelzetű, gondosan csomózott sorozatokhoz is megbízható segédkönyvek vannak, melyek a keresést lehetővé teszik. „Tagadhatatlan — írja a továbbiakban a szakértői előterjesztés, — hogy a különböző természetű iratok irattári kezelése már kezdettől fogva nem egyöntetű, de így is a levéltár kezelőjének nem az a feladata, hogy egyöntetűséget hozzon önalkotta rendszerrel a kezelésbe, hanem, hogy a már meglevő kezelési módot kitanulja, ismerje, s a kutatásnál alkalmazza. " — Azokat az iratokat tehát, „ amelyek el vannak látva megfelelő segédkönyvekkel, megbolygatni nem tanácsos. Azok egyszerűen rendbe szedendők és az eredeti levéltári kezelésnek helytartótanács, kamara, tárnoki szék, hétszemélyes tábla) iratai az elhelyezésben megelőzzék a még működő hivatalok iratait, melyek évenkint még folytatódnak, gyarapodnak. Az ekként felállított és elrendezett iratokról azután leltár készítendő és pedig egy helyzeti (localis) leltár, mely az állványok és rekeszek szerint tüntesse fel az iratcsomókat és könyveket és egy tárgyi (materiális) leltár, melyben az iratok már nem elhelyezésük sorrendjében, hanem jelzetük, elnevezésük szerint betűrendben foglaltatnak. " I llésy szerint ez a kétféle leltár nagyon jól kiegészíti egymást. Megfelelő tájékoztatást nyújt a levéltár anyagának milyenségéről, mennyiségéről, megkönnyíti bárki számára a kutatást, és amellett lehetővé teszi az archívum számbavételét, időnkénti ellenőrzését. A leltárkészítést azonban természetesen csak az iratok és könyvek végleges helyének kijelölése után lehet megvalósítani. De mivel a városház-építési tervek szerint levéltárnak szánt raktárterem, az évről évre szaporodó iratanyag elhelyezése szempontjából csupán rövid időre biztosítana elégséges férőhelyet, legelsősorban selejtezést kell végrehajtani a legújabb kori iratok s könyvek tömegéTanácsi iratok 1898/9806. sz. Tanácsi iratok 1899/745. sz.
