Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)
A kiegyezés után
5. Mikor kezdődik az összefüggő levéltári anyag, illetve a városi jegyzökönyvek sorozata? 6. Vannak-e még lajstromozatlan iratok és milyen mennyiségben? 7. Vannak-e 1849 utáni törvénykezési iratok és melyek? 8. A levéltár konzerválása és használhatósága érdekében mi volna a legfontosabb feladat? 9. Volt-e már a levéltárban selejtezés és milyen anyagban? ' A közgyűlés a rendelkezést kiadta a levéltárnoknak áttanulmányozás és megfelelő szakvéleményezés céljából. Visky 1880. júl. 25-én terjesztette bejelentését, mely a következőket tartalmazta: ad 1. A levéltár a belvárosi városház nyugati oldalán, első emeleti 2 szobában van elhelyezve, melyek közül a belső boltozott és a mellékszobából egy vases egy faajtó által van elválasztva; a főbejárat azonban régi tölgyfa ajtóból áll. A levéltár ablakai (összesen 3) az udvar felé, egy födetlen folyosóra nyílnak és ódonszerű vasrostélyokkal vannak ellátva; kívülről vastáblákkal vannak védve tűz ellen; a téli hónapokban, különösen a délutáni órákban, a világosság hiányát lehet tapasztalni; a helyiségek tökéletesen szárazak. ad 2. Az iratok legnagyobb része nyitott, az oldalfalhoz támasztott hatsorozatú keményfa állványokon van elhelyezve, melyeknek magassága 15 láb; a belső szobában ezen állványok 3 és féllábnyi magas, a falak körületében húzódó szekrényekre vannak helyezve, melyek külön osztályokkal és zárható, szárnyas ajtókkal vannak ellátva; felemlítendő még egy ódonszerű, kisebb vasláda, mely a végrendeletek őrzésére van rendelve. ad 3. A legrégibb fennmaradt eredeti okirat II. Rudolf magyar királynak 1604. évi ápr. 8-án Prágában kelt kiváltság-levele, melyben Győr városa polgárainak régi jogai, kiváltságai és szokásai újból megerősíttetnek; felemlítendő különben, hogy létezik egy fél ívre írott, összesen 4 sorból álló, 1594. július hava derekán kelt török levele Sinan Ban Alinak, melyben SzentMárton-vár lakosait szabad elköltözésre felszabadítja. ad 4. A mohácsi csatát megelőző iratok nincsenek, miután a török uralom alatt valószínűleg tönkre mentek. ad 5. A városi jegyzökönyvek az 1600-ik évtől kezdődnek és az óta szakadatlan folyamatban itt őriztetnek; a jegyzőkönyvekkel összefüggésben álló iratcsomók legnagyobb részben megvannak, és lajstromba vannak véve. ad 6. Registrálatlan iratok nincsenek. ad 7. A fennállott egykori es. kir. városi lag kiküldött járásbíróság, továbbá az 1861-től 1872-ig újra életbeléptetett Győr városi törvényszék iratai a levéltárban őriztetnek; ellenben az akkor folyamatban volt törvénykezési ügyekre vonatkozó iratok átkerültek a helybeli kir. törvényszékhez. ad 8. Tekintve az iratok halmozódását, a helyiség kibővítése már elodázhatatlan kérdéssé vált. ad 9. Selejtezés mindek koráig nem történt. 10 9 Közgyűlési jegyzőkönyv 1880/259. sz.- 16. 684/1880. B. M. sz. rend. 10 Országos Levéltár I. 36/1880. (B.M. 38.653/1880.)
