Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

BAMA JÓZSEF: Győr polgármesterei

roly után, hogy átformálja, rendezze a romokon újjászülető várost. Éveken át Budapesten dolgozott. Az SZDP központi pártvezetőségének javaslatára 1929 szeptemberében a győri pártszervezet titkárává választották és e minőségében ellátta a Vasas Szakszervezet titkári tisztét is. Másfél évtizeden át szervezte s irányította Győrben a legális munkásmozgalmat, miközben a város társadalmi és politikai életének ismert és jelentős személyiségévé emelkedett. A gazdasági válság idején forró hangulatú gyűléseken vitatkozott a munkanélküliekkel, harcolt érdekeik védelmében a város vezetőivel, közvetített a sztrájkoló textilgyárak és a tőkések között, munkásotthont építtetett, irányította a helyi és az országgyűlési választások agitációját, képviselte a város szociáldemokratáit a pártkongresszusokon, 1934-től ismerkedett a törvényhatósági bizottságban a várospolitika útvesztőivel, harcolt a nyilas métely ellen. Nem volt véletlen, hogy 1944 októberében a Szálasi-féle terroruralom idején rövidebb időre letartóztatták. Egyéniségére jellemző volt, hogy gondolkodás nélkül kölcsönadta fizetését a pártszervezetnek, amikor hiányoztak annak működési költségei, de köztudott volt az is, hogy nem tűri a kommunista „gyanúsakat" a pártszervezetben. Mély mozgalmi kultúrával rendelkezett, ámde vezetőként nem szerette, ha ellentmondtak neki. Igen gyakran kitért a hatalom szerveivel, a rendőrséggel való nyílt konfrontáció elől, ámde ha szükséges volt, élesen bírálta munkásellenes, szociáldemokrácia ellenes, antidemokratikus magatartásukért a város vezetőit éppúgy, mint a rendőrség parancsnokait. És a későbbi hazug rágalmakkal szemben soha sem volt a rendőrség informátora, a mozgalom árulója. Olyan szociáldemokrata funkcionárius volt, aki 1919 alapján elutasította a forradalmat és csakis parlamentáris úton, békés eszközökkel, a munkásság szellemi és anyagi felemelésével képzelte el a munkásosztály hatalomra jutását. Mindebben követte az SZDP politikai vezetésének többségét és azonosult sok más funkcionárius társával. 1945-ben, amikor a Vörös Hadsereg csapatai „felszabadítottak" Győrt és megkezdődött a „demokratikus" politikai élet szervezése, a közigazgatás talpra állítása, Udvaros irányításával alakult újjá a szociáldemokrata pártszervezet. O elnökölt a Nemzeti Bizottság árpilis 6-i alakuló ülésén. Ettől kezdve minden erejét megfeszítve dolgozott a pártban és a városházán a demokratikus átalakulásért. Munkája során kezdeményezője volt Győr nagyszabású — de csak évtizedekkel később, részben valóra vált — városrendezési tervének, új lakónegyedek felépítésének, a főközlekedési utak, a vasút kihelyezésének.