Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)
HORVÁTH JÓZSEF: A győri polgárok a végrendeletek tükrében
A végrendeletek kiválóan alkalmasnak tűnnek a mindennapi élet kutatására, mégpedig két irányban. Én úgy csoportosítanám, hogy ezek egyrészt a mindennapi élet keretei, másrészt a mindennapi élet körülményei. Ez a két nagy témakör, ami valamennyire kirajzolódik, és további fejezetekre bontva valamilyen képet ad nekünk arról, kik is voltak ezek a polgárok, hogyan, milyen körülmények között éltek. A mindennapi élet kutatása felé már az említett báró Radvánszky Béla is elindult, majd a múlt század végén Demkó Kálmánnak voltak nagyon érdekes kezdeményezései: felvidéki városokban, Kassán, Eperjesen, Bártfán végzett ő kutatásokat. Aztán a század elején Békefi Rémig egyetemi tanár és tanítványi köre tűnt ki e téren: nála írtak többen disszertációt hasonló témákból, mint Weichhart Gabriella vagy Gosztonyi Gizella. Ez utóbbiak többnyire a főúri szokásokat vizsgálták és inkább az ünnepeket, mint a mindennapokat. Igazából meglehetősen kevés hazai előzményt tudok mondani. Külföldi viszonylatban talán többen hallottak már a francia történetírásban az Annales-iskoláról. Az „Annales" híres történeti folyóirat volt a harmincas évektől kezdődően, és ennek a köre, olyan történészek, mint Fernand Braudel vagy Philippe Aries vetették fel ezt a kutatási irányt és folytatták tovább mások is. Jelenleg pedig Ausztriában, Kremsben van egy nagyon erős kutatóműhely, ahol Gerhard Jaritz professzor vezetésével folynak ilyen kutatások főként az anyagi kultúra tekintetében. Ezen említett kutatók munkáiból kapott ötletek alapján indultam el és próbáltam meg feltárni jelen témámat. A „mindennapi élet keretei" témakörét három nagyobb körbe csoportosítanám: egyrészt a család, mint legszűkebb kör; aztán a város, mint közösség, egy tágabb kör az egyén körüli, a harmadik pedig a városon kívüli kapcsolatai, melyek egy meglehetősen szép tágas kört alkotnak, mint az ki fog az adatokból derülni. A testáló családi életével kapcsolatosan mi az, amit megtudunk? Mindenképpen ki kell, hogy derüljön a végrendeletből a testáló családi állapota. Számszerűleg összesítettem az első három évtized, tehát az 1600 és 1630 közötti időszak termését. Ebben az időszakban összesen 234-en tettek végrendeletet, ebből 160 férfi volt, 74 pedig nő. A későbbiekben ez a férfi—nő arány körülbelül megmarad, tehát átlagosan kétszer annyi férfi tett végrendeletet, mint nő. Ehhez csak annyit, hogy összevetve más városok anyagával, itt a nők aránya talán magasabb, mint más városokban, — tehát itt nem egyszerűen a számokat kell értékelni, hanem a nő korabeli megítélését. ( Egyébként a forrásokban még ha a legnagyobb tisztelettel beszél is a testáló a feleségéről, akkor is gyakran csak „asszonyi állat" néven említi. Ez akkor bevett szóhasználat volt, de nyilván az értékeléséből is mutat valamit a dolognak.
