Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HORVÁTH JÓZSEF: A győri polgárok a végrendeletek tükrében

személyről, akinek már nem biztos, hogy megadatik, hogy később még egyszer rendbetegye a dolgait. Hogyan használható a végrendelet, mint forrás? Három szintet lehet elkülöníteni. Egyrészt egy adott ember végrendeletét: ha valakinek jobban meg akarjuk ismerni az életét, egy jó adalék, kiegészítés lehet a végrendelete. Próbálkozhatunk a végrendeletek egy kisebb-nagyobb csoportjának elemzésével, például az azonos mesterséget űzőkével. Kiválaszthatunk iparos-végrendeleteket, kereskedő-végrendeleteket, vagy más társadalmi csoportét. Én például a XVII. század első három évtizedének győri városbíráit szedtem így össze, és kiderült, hogy azok közül, akik 1600 és 1630 között viselték e tisztséget (akkoriban egy évre választottak a városbírát, de előfordult, hogy egymás után többször újraválasztották, minden évben Szent György-napon), tizenkettőnek megtaláltam a végrendeletét. Ez egy olyan irategyüttes, amiből elénk tárul, kik is voltak ezek a személyek, milyen volt a világképük, gondolkodásuk, vagyoni és társadalmi helyzetük, származásuk, nemzetiségük és még számos dolog — tehát erre is alkalmas lehet a végrendelet! Vagy alkalmas lehet arra, hogy egy kisebb közösséget kiválasztunk, ami lehet egy városrész vagy éppen egy falu, és annak egy viszonylag rövid időszakból fennmaradt végrendeleteit együttesen elemezzük. Én magam a Sopron megyei Káptalanvis, valamint Nyúl községek XVII. századi forrásait vizsgáltam így. Az utóbbi esetében még annyival is szerencsésebb volt a helyzet, hogy a nytili lakosoknak viszonylag jó kapcsolataik voltak a győriekkel, ezért rengeteg kiegészítő adatot kaptam a végrendeleteikhez Győrből is. És ebből egy érdekes „falutörténet" rajzolódott ki, olyan oldalait mutatta be életüknek, ami egyébként más forrásokból nem volt ismert eddig. Végül a legnagyobb lehetőség, amikor a végrendeletek tömegével maradnak fenn: ez esetben már lehet mennyiségi elemzéseket végezni, már kijönnek a fontosabb tendenciák. Győrött egy ilyen esetről van szó, mert a XVII. századból eddig kb. 1000 darab végrendeletet sikerült találnom (ez 15 évi kutatás eredménye), és ebből már nagyon sok minden kiderül a város egészéről is. Nagyon röviden utalnom kell arra, hogy a magyarországi kutatásokban eddig hol és hogyan használták a végrendeleteket. Elsődlegesen arról lehet beszámolni, hogy tucatnyi magyar városban jelentek meg végrendelet forráskiadványok. A múlt század hetvenes éveiben báró Radvánszky Béla volt az első kutató, aki a végrendeletet mint történeti forrást felhasználta. Magyar családélet és háztartás a XVI-XVII. században című háromkötetes munkájában, ami 1879 és 1896 között jelent meg, 75 darab végrendeletet közzé is tett szöveg szerint. Ezek nagyon értékes források, viszont annyiban elütnek az általam vizsgáltaktól, hogy kivétel nélkül