Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

SÁRY ISTVÁN: Győr küzdelme a szabad királyi kiváltságok elnyeréséén

mat körirata Sigillum civitas jauricnsis, mellette az aláírás Zombat András főbíró civitas Jaurensis, azaz királyi városi bíró. Egy 1722-ben kelt számadási iraton szembenézve látható Szent István vértanú az előbbiekhez hasonlóan. A pecsétlenyomat körirata Sigillum civitatis Jauriens. Pat. San, azaz szent patrónus olvasható a városbíró aláírásával. A XVII. század végére a földesúr és a város közötti harc egyre jobban elmérgesedett. A város egyre-másra tagadta meg földesúri kötelezettségeit. Több ízben nem mutatta be a bírót a káptalannak, nem nyújtotta be megerősítésre a polgárok végrendeleteit s nem teljesítette a kötelező szolgáltatásokat. Az 1609-ben kiadott privilégiumok királyi megújításai a városi polgárságot erősítették. Ezt tetézte még a főkapitány 1687. évi rendelete, mellyel a káptalan jogait sértve saját hatáskörébe vonta az örökös bevallásokat. A XVIII. század elejétől fogva a városvezetés már egyértelműen a szabad királyi városi rang elnyeréséért küzdött. Ennek előfeltétele volt a földesúri fennhatóság alóli megváltás. A tárgyalások csak nagyon nehezen indultak, mert a káptalan részéről rendkívül nagy volt az ellenállás. 1741ben a város kinyomtatta I. Lajos (Nagy Lajos) 1361-ben adott privilégiumát, mely arról tanúskodott, hogy Győr tárnoki város volt és nem tartozott a káptalan földesurasága alá. A káptalan tiltakozott a szabad királyi városi jog megadása ellen, de Mária Terézia a polgárság mellé állt. 1743 januárjában indultak meg a tárgyalások a káptalannal, melynek a város a földesúri jogok átruházásáért 17.000.-Ft-, váltságdíjat fizetett le. Ezután már úgy látszott, hogy semmi akadálya nincs a privilégium megszerzésének. Mária Terézia 1743. március 6-án kiadta a kiváltságlevelet, s a győri polgárok egyeteme a nemesek sorába lépett. Mit jelentett a szabad királyi városi rang ? Elsősorban a személyes szabadság biztosítását a polgárok számára, s ennek keretét, az önkormányzatot. Szabad bíró és tanács választást. Első fokon csak városi bíróság ítélkezhet a polgárok felett. Szabad végrendelkezési jogot. A polgárok saját áruik után rév-, vám- és harmincad mentességet élveztek. Pénzadójukat évente egy összegben fizethették a királynak. Jobbágyszolgáltatással nem tartoztak. Megillette őket a malomtartási, hús- és italmérési, valamint a vásártartás és árumegállítás joga. Követeket küldhettek a rendi országgyűlésbe. Plébánosukat szabadon választották és gyakorolták a kegyúri jogokat. Mária Terézia Győrt szabad királyi várossá nyilvánító privilégiumában arra hivatkozott, hogy a város a káptalanból megváltotta magát, s O a legmagasabb kiváltság birtokában kívánja juttatni figyelemmel arra, hogy „a város sokat szenvedett lakói tehetségükkel, erejükkel küzdöttek a török ellen, s