Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

CSÓKA GÁSPÁR: A szerzetesrendek szerepe Győr tudományos, oktatási és kulturális életében

A kamilliánusok itteni működésük idején a városi plébánia ügyeibe nem avatkoztak. Megtartották saját templomukban az istentiszteletet, a hívek és gyerekek vallásoktatását, és betegellátással foglalkoztak. A város­ban élő, otthon fekvő betegeket is rendszeresen látogatták, és ezért a városi polgárok megkedvelték őket. A feloszlatáskor csupán egyetlen páter ma­radhatott egyházmegyés papként a templom mellett. Nyugdíjat a Vallás­alaptól kapott, és ilyen módon lelkészi teendőket végzett. Ezzel megszűnt a rend működése és megkezdődött az 1789-ben önállóvá vált kamilliánus plébánia élete. Az orsolyiták. A katolikus nőnevelés új fejezete kezdődött el Győ­rött a XVIII. században az orsolyita apácák megtelepedésével. Már egy szá­zaddal korábban, Draskovich a jezsuitákkal párhuzamosan szerette volna letelepíteni a klarissza apácákat, azonban akkor ez meghiúsult. Csak 80 esztendővel később, 1726-ban tudtak rendházat alapítani az orsolyiták. A rend Meri ci Szent Angéla társulatából alakul ki. A pápa 1618­ban hagyta jóvá. Külső munkaként a leányifjúság nevelését vállalták. Fon­tos látni, hogy a jezsuitáknak soha nem volt női ága, ezért, ahol ők maguk megtelepedtek, szívesen fogadták az orsolyitákat maguk mellé, mert a nő­vérek a leányifjúsággal tudtak foglalkozni. Goetz Josephina grófnő, Goetz József bécsi kanonok húga 20 ezer forintot adományozott Pichler Anná­nak, Neupauer Ignác császári és királyi tanácsos özvegyének, hogy orsolyita apácazárdát alapíthasson. O először Bécsben, aztán Bécsújhelyen kísérletezett sikertelenül, aztán fordult a figyelme Győr felé. Az apácák számára megvett az Apáca utcában, tehát a mai helyükön négy házat, III. Károly pedig engedélyezte a győri letelepedést. 1726-ban meg is érkezett a kiszemelt főnöknő, Mater Alexia három társával együtt, és még az év au­gusztusában meg is kezdték a tanítást bérelt házakban. A felépülő zárda­és iskola együttesben hatszor folyt nagyobb szabású építkezés e század hú­szas éveiig, amíg ezt a mai formáját elérte. 1746-47-ben az akkorra már szűknek bizonyult zárdát a Bástya utca felőli szárnnyal, 20 szobával, ebédlővel, konyhákkal bővítették. A templomot 1762-ben építették, első­sorban egy győri polgár, Richter Ádám adományaiból, tehát mások is je­lentősen hozzájárultak az építkezés költségeihez. Az elemi iskola a XIX. század folyamán szűkös volt. Már 1852-ben bővítették, és 1892-ben meg­építették az egész Apáca utcai frontot a templom folytatásaként. Ide he­lyezték át az általános iskolát, a régi iskolát pedig óvodának hagyták. 1898­ban megnyitották a polgári iskolát, és ezért tovább bővítették az épületet, most már a Duna felé fordulva, és 1908-ig a zárdaépület szolgált egyúttal a konviktusban, tehát a diákotthonban élők kollégiumaként is. Ekkor egy rendi vizitáció kötelezte a nővéreket, hogy az internátus részére új, megfe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom