Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

TOMKA PÉTER: Györ a régészeti ásatások tükrében a kezdetektől a középkorig

került leletanyag, fölötte a töltésben Árpád-kori cserépbográcsok töredékei feküdtek, ebbe a rétegbe 13. századi kó'épület alapfalait vágták bele. Az ispáni vár védelmében állott az első templom, amit Győrben építettek: a Szent István alapította győri püspökség székesegyháza. Nem azonos ugyan a ma álló épülettel, de valószínűleg annak belsejében kellene keres­ni. Nem azonos a mellette feltárt un. kis templommal sem (Kozák Károly, akkor az Országos Műemlékvédelmi Felügyelet régésze vezette az ásatást). Ez utóbbiról a feltárás-bemutatás körüli lázas, vitákkal terhes időben néhány téves képzet kapott hangot, újsághírekben, propagandaanyagokban. Bizo­nyos, hogy ma látható felmenő falai — építészeti részletformák alapján — 12. századiak. Az is bizonyos, hogy volt egy korábbi fázisa is — a vita arról szólt, hogy mennyivel korábbi. A furcsa kis templomnak északról nyílt a bejárata, ami teljesen szokatlan — rendes körülmények között déli vagy nyugati bejáratot vártunk volna. Ez indította az ásatót annak a munkahipo­tézisnek a megfogalmazására, amely szerint Győr és a térség legkorábbi keresztény templomáról lehet szó, amit még a 9. században, az avar kor végének zavaros időszakában a Passau felől érkező térítők emeltek volna és azonos lenne a rejtélyes „Ábrahám egyházával". Csakhogy semmi sem indokolja azt a feltevést, hogy az első periódus háromszáz évvel előzze meg a másodikat. A rétegviszonyok és a templom körül előkerült temetke­zések all. század elé nem keltezhetők (s-végíí hajkarikás sírok). Az északi bejárat pedig pontosan szemben van a székesegyház déli kapujával: a kettő bizonyára együtt funkcionált. A vár alatt (az ún. váralján) a 11. században polgári település jött létre. Ez mindig is így szokott lenni - már a római korban is, ha még emlé­keznek rá. Az Árpád-korban, de legalább is a 13. század közepéig-második feléig falusias, agrár-jellegű a győri váralja, ugyanolyan félig földbe mélyí­tett házacskákkal, szabadban álló kemencékkel, tűzhelyekkel, tároló göd­rökkel, mint a környező falvakban. Itt talán egy kicsit nagyobb a népesség­koncentráció, egy kicsit többen vannak, mint az aprófalvakban a környé­ken, egész település-láncolat alakul ki. Nekem úgy tűnik, a jelenleg rendel­kezésre álló régészeti leletek alapján, hogy nem a római korban frekventált déli, azaz pápai úti vonalon, hanem nyugat felé, a budai út mentén sűrű­södik ez a település-láncolat, szinte megszakítás nélkül a Vagongyár­Szeszgyár területéig, vagy még tovább. A váralja plébániatemplomáról írott források szólnak, Szent István protomartyr tiszteletére emelték. Nagyjából a helyét is sejteni lehet, a régi megyeháza alatt, ahol később a ferences kolostor létesült. Körülötte temető volt, elő is került jónéhány sír, de véletlenül sincs bennük semmilyen datáló lelet, így aztán fogalmam sincs, hogy a középkoron belül mikoriak. Várjuk hát a szerencsés leletet és

Next

/
Oldalképek
Tartalom