Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

TIMAFFY LÁSZLÓ: Szemelvények Győr néprajzából

tárban, amiben írják, hogy akkora nagy víz volt, hogy elöntötte a táblát és nagyon megemlegették, hogy sarlóval csak ladikból tudtak aratni. Tehát el volt öntve a gabonaföld, és ladikkal mentek a földhöz. Még a múlt század végén is volt olyan esztendő, hogy a laposabb területeken csak ladikból tudtak aratni, sarlóval vágták le a gabona fejét. S most a jelesnapi szokásokról. Mikulás-járás mindenütt van Európában. Mikulás után 13-án van Luca napja, ami a régi adventi hagyományok között a legérdekesebb volt. A lucázást dívott Győrött is, az Újvárosban. Kapuváron még fényképeztem is pár évvel ezelőtt lucázókat, akik felöltöztek Lucának, lepedőt borítottak és álarcot vettek magukra. Ezek a jó szellemek képviselői, akik varázsolnak. A lucázás ünnepe ebben a varázslásban van. Kevesen tudják, miért olyan nagy érték ez számunkra. Mert honfoglaló őseink bőségvarázsló szertartása maradt meg a lucázás hagyományaiban. Tudjuk, mennek házról-házra, elkezdenek kotyogni (Luca, luca kity-koty-) közben szórják a szemetet vagy töreket a konyhába, szobába. A háziasszony nem haragudott érte, utána összesöpörte, és betette a tyúkok tojófészkibe, hogy jó tojók legyenek. A kotlóst is ilyen törekre ültették, hogy egészséges csirkék keljenek ki. Az adventi szokások között, ami a városban is él, jelenleg a betlehemezés és a mendikálás nemcsak falun, hanem a városban is nagyon szépen lehet látni betlehemező gyerekeket, akik járják a betlehemmel a házakat. Ahova beeresztik őket, szívesen látják. Összeáll négy-öt jó hangú gyerek és karácsonyi énekeket énekelnek és a karácsony hangulatát terjesztik. Ahova beeresztik őket, ott jutalmat kapnak, kis pénzt. (A mendikálás a gyerekek szokása volt, de régen még a legények, leányok is jártak mendikálni házról házra. Falun most is járnak, de Győrben a gyerekek között éled újjá a mendikálás). Tudjuk, hogy karácsony böjtjét, a Jézus-várást népünk nagyon ünnepélyessé tette. A karácsonyi asztalt itt Győrben, a panelházakban is a hagyományőrző kedves öregek, de a fiatalok is (a mi családunkban is a lányaim, unokáim is megcsinálják most is) böjti étellel terítik meg. Erről is lehetne sokat beszélni, de egyet szeretnék külön kiemelni, hogy piros almának lenni kell minden karácsonyi asztalon, jegyezzük meg. A piros alma az egészség szimbóluma, hogy akik együtt vannak a karácsonyi asztalnál, maradjanak meg jó egészségben. Tudjuk, hogy a népmondáink kétfélék: vagy hiedelemmondák, vagy történelmi mondák. A hiedelemmondák az ősi magyar vallás, mitológia elemeit őrizték meg 1000 éven keresztül. Ilyenek a táltosokról - azok a pogány papjai voltak a magyarságnak a „tudósokról" szólók. Az. utolsó ilyen „tudákos" ember a rábapatonai tudós Nagy Feri bácsi volt, akiről a népmonda könyvemben egy egész sorozatot olvashattok.