Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HOMVÁRI JÁNOS: Győr története a két világháború között

kusok Lapja, egyházi iskolákkal, (általános, közép, női-férfi tanítóképző, hittudományi főiskolával) Actio Catholicával (amit XI. Pius Qadragesimo Anno... kezdetű, 1931. május 15-én kelt enciklikája alapján kezdtek szervezni kulturális, karitász, szociális és sajtó szakosztállyal), ifjúsági szervezetekkel (levente, Szívgárda, Mária Kongregáció, Győri Leányklub, Patronázs, Katholikus Legényegylet, cserkészcsapatok, Emericana) stb. Az iskolai végzettség és műveltség tekintetében Győrött nagyon kedvező a helyzet. 1930-ban az írni, olvasni tudók aránya a 6 éven felüli népességben 95,4 % volt. E tekintetben csak Budapest és Sopron előzte meg Győrt. 1077 főnek volt főiskolai-egyetemi végzettsége, 3399 fő rendelkezett teljes, 8 osztályos középiskolai végzettséggel, 4409 fő hatosztályos középiskolát végzett, 10.521 fő járt legalább 4 osztályt a középiskolában. Az 1932/33-as tanévben pl. a város iskolahálózata a következő intézményekből állt: 12 óvoda (1212 fő), 21 elemi iskola (4731 fő), 3 tanonc iskola (687 fő), 5 polgári iskola (1332 fő), 3 tanító/nő/képző (494 fő), 3 középiskola (1431 fő), 2 felső kereskedelmi iskola (208 fő), 2 szakiskola (105 fő), 1 római katolikus hittudományi főiskola (60 fő). Az oktatási rendszerből továbbra is hiányzik az egyetem, vagyis felsőfokú képzés — a hittudományi főiskola kivételével — a két világháború között nem folyt Győrött. A tanítóképzés 1959-ig középfokú intézménynek számított. A Királyi Jogakadémia megszűnése óta több mint fél évszázadik hiányzott a városban a felsőfokú képzés. Különösen a többkarú egyetemnek, az universitas-nak van komoly kisugárzó hatása egy város szellemi arculatára. A kezdeményezések ellenére Győrnek nincs egyeteme, a harmadik tudományegyetemet Győr helyett Debrecenbe építik fel, az I. világháború után pedig az utódállamból kiutasított Pozsonyi Egyetem Győr helyett (ahol az összes kar elhelyezését nem tudta a városvezetés garantálni) Pécsre került. Az egyesületi élet igen intenzív. 1932-ben a városban 190 egyesületet számláltak, ami azt jelenti, hogy 1000 lakosra 3,7 egyesület jut. Ebből a szempontból csak Sopron előzte meg Győrt, ahol az ezer laksora jutó egyesületek száma 3,8. Az 50.000-es város 190 egyesületének 56.071 tagja volt, ami természetesen úgy lehetséges, hogy sokan többszörös tagsággal is rendelkeztek. A győri egyesületek tagjainak 86,3 %-a férfi volt, és a tagok aktivitására sok panasz hangzott el az éves közgyűléseken, akiknek 4/5-e nem látogatta a rendezvényeket, nem fizette a tagdíjat, formális tagsággal rendelkeztek csupán. A városi könyvtárnak 1938-ban 198 beiratkozott olvasója volt, ami meglehetősen kevés. Ellenben egy 1934-es összeírás szerint Győrött 5325 magánkönyvtár létezett 143.785 kötettel, így egy-egy magánkönyvtár átlagosan 169 kötettel rendelkezett. Az első 1799-ben épített kőszínházat 1934-