Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HOMVÁRI JÁNOS: Győr története a két világháború között

gyáripari alkalmazottak száma az 1932. évi 4786-ról 1940-re 10.487-re, a termelési érték 46,6 millió pengőről 131,7 millióra nőtt. A Vagongyár alkalmazottainak száma az 1936. évi 1272 főről 1944-re mintegy 12.000 főre, az ingatlanok és eszközök értéke a nyilvános mérlegadatok szerint több mint ötszörösére, a termelési érték több mint húszszorosára, rendelésállomány több mint 30-szorosára nőtt. A Győri Vagongyár munkáslétszámának, rendelésállományának és tényleges kibocsátásának alakulása az 1936/37-es gazdasági évtől 1942/43-ig Gazdasági Átlagos munkás- Reiuietésál tornán} év létszám (/(>) (millió pengő) Tényleges kibocsátás 1936/37 1.272 13, 6 milhó pengő) 10,4 1937/38 1.649 21, 9 12,9 1938/39 2.258 40, 0 1939/40 3.486 59, 0 35,1 1940/41 4.398 81, 5 1941/42 7.609 320, 0 42 1942/43 12.000 430, 0 * A háborús konjuktúra idején megvalósított kapacitásbővítés nagyobb része a bombatámadások miatt megsemmisült. A német megszállás után 18 nagyobb és 8 kisebb bombatámadás érte a várost. Az első és egyben legpusztítóbb az 1944. április 13-i volt, ami mindössze 20 percig tartott, de ezalatt 385 db 227 kg-os, 500 db 45,5 kg-os, 2000 db 20 kg-os bombát, valamint 30-40 ezer db 3 kg-os gyújtóbombát dobtak le az amerikai liberátorok. Az áldozatok száma meghaladta az 1000 főt. Súlyos károk érték a Vagongyárat, a repülőteret, a Szeszgyárat, a Gázgyárat, a Cardo Bútorgyárat, a MÁVAG-ot az OVTRT-et, a vasútállomást és a síneket. A város 16 hídjából 15-öt felrobbantottak, a szénhiány miatt kiirtották a város parkjaiból a fákat, megszűnt a víz, a gáz- és villanyáramszolgáltatás. Győrt a korabeli szerzők — joggal — romvárosként aposztrofálták.