Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HOMVÁRI JÁNOS: Győr története a két világháború között

Győrött a 20-as években főleg a textilipar fejlődik. Mi az oka ennek? A város hagyományos vezető iparágai, így az élelmiszeripar, a gépipar, a közieked ési eszközök gyártása elveszíti korábbi felvevőpiacát, ezzel szemben a textilipar fejlődése elől elhárulnak a korábbi akadályok. Az OsztrákMagyar Monarchia felbomlásával jórészt megszűnik a korábbi osztrák, cseh konkurencia. Talán még ennél is fontosabb, hogy az új, 1925. január 1én életbe lépő autonóm magyar vámtarifa révén kifejezetten iparvédő protekcionista vámokat léptetnek életbe. A vámvédelem mértéke a korábbiaknál jóval nagyobb, az új vámtételek átlagosan kétszeresen múlják felül az Osztrák-Magyar Monarchia idején alkalmazott vámtételeket. Különösen magasak, átlagosan mintegy 50 %-osak a textilipari vámtételek, ami igen kedvező a hazai textilipar számára (sőt, a külföldre került osztrák és cseh textilipar egy részét ez a protekcionista vámvédelem arra ösztönzi, hogy üzemeiket, vagy annak egyes részeit Magyarországra telepítsék át és így kerüljék meg a magyar vámhatárt.) A textilipar kezdődő konjuktúrája egybeesik az angliai, nyugat-európai textilipar technológiai váltásával. Ott a régi gépeket ekkor selejtezik le és cserélik ki újakra. Ezeket a kidobott, de még használható gépeket a magyar textilgyárosok olcsón megvásárolták és üzemeiket ezekkel a gépekkel szerelték fel. Végezetül a háború és Trianon után van egy sor üres helyiség. Győrött pl. üresen, kihasználatlanul álltak a leszerelt egykori Agyúgyár csarnokai. A húszas évek végén ide költözött az osztrák érdekeltségű Magyar Textilipari Rt. fonodája, a francia érdekeltségű Gyapjúfonó, Szövő-, Festő és Kikészítőgyár, a bécsi Heller és Asconas Harisnyagyár Rt. Győr ekkor válik a vidék legjelentősebb textilipari központjává (itt már a dualizmus évei alatt is vannak textil gyárak). Győr a két világháború között a/ ipari központ, a 20-as évek közepén mintegy 35 nagyobb gyára van: Vagongyár, Kohn olajgyár, Meiler Ignác olajgyára, Lederer-féle Szeszgyár, Koestlin Kekszgyár, Schmiedl-féle cukorka- és csokoládégyár, négy nagy gőzmalom, közte a Back Hermann gőzmalom, Grab-féle viaszosvászon- és textilgyár, Taussig-féle vászon és viaszosvászon gyár, Győri Textilművek Rt., Richards Richard-féle finomposztógyár, négy téglagyár, selyemfonal gyár, csipkegyár (Gardénia), bútorgyár (Győri Faipari és FaértékesítőRt.) festékgyár. hl közlekedési és kereskedelmi központ is, mint észak-nyugat dunántúli vasúti csomópontja, az öt irányból összefutó vasúti fővonalak találkozási pontjában fekszik. Ebben az időszakban került sor a Budapest-