Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)
HOMVÁRI JÁNOS: Győr története a két világháború között
Honvári János Győr vázlatos története a két világháború között Határozottan állíthatom, hogy Győr története igazából még nincs feldolgozva. Miközben lassacskán a legkisebb falvak is reprezentatív kötetekben emlékeznek meg múltjukról, Győrről még mindig nem készült el az a monográfia, amely a mai kor igényét megközelítően kielégítené. A mindenkori győri városvezetés — politikai rendszerektől teljesen függetlenül — prakticista szűklátókörűsége, provincializmusa miatt igazából sohasem értette meg, hogy mit jelent a városi (különösen a nagyvárosi) polgár identitásának erősítése szempontjából egy színvonalas várostörténet, amelynek — a tények aprólékos összegyűjtésén túl — elsősorban azt kellene bemutatnia, hogy városunkat az elmúlt évszázadok során milyen kihívások érték és ezekre a kihívásokra mennyire sikeresen vagy kevésbé sikeresen tudott a város polgársága reagálni. A középkor és a kora újkor tekintetében Bedy Vince, Villányi Szaniszló, Gecsényi Lajos és a Győri Szemle jóvoltából jobb a helyzet. Színvonalas kötet jelent meg a reformkori Győrről is. Ellenben a 19-20. századi Győr történetének a feltárása a kezdetek kezdetén tart. A szabad királyi várossá nyilvánítás 700. évfordulójára, 1971-ben megjelentetett: Győr Várostörténeti Tanulmányok című kötet szemlélete, módszere (különösen a 20. századi történettel foglalkozó részeké) teljességgel elavult. Ezen kívül néhány (a megrendelő elvárásait erősen tükröző) üzemtörténet, a két világháború közötti munkásmozgalom történetét meglehetősen sematikusan feltáró tanulmánysorozat, néhány dokumentumkötet, alkalmi (évfordulós) tanulmánykötetek és a Győri Tanulmányok című évente megjelenő várostörténeti periodika jelenti a szerény győri helytörténeti irodalmat. Előadásomban természetesen csak arra vállalkozhatom, hogy a későbbi részletes kutatás számára néhány támpontot, ötletet adjak, vázlatosan felsoroljam a megoldásra váró feladatokat. 1. Trianon és az I. világháború gazdasági következményei A két világháború között Magyarország a trianoni békeszerződés aláírásával teljesen új létfeltételek közé került. A határok változása ezt a régiót is érintette, ezért a háború utáni új közigazgatási beosztás kialakításakor az egykori Győr vármegyét egyesítették a területük töredékére zsugorodott Mosón és Pozsony megyékkel, amelynek új elnevezése GyőrMoson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék lett. Ez a
