Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

SZAKÁL GYULA: Győri elit a 19. és a

tot, mely erőt ad a munkához. A polgári erények egyik legfontosabbika a fáradhatatlanság és a szívósság. Legalább ilyen fontosnak tartották a leleményességet, azokat az ötleteket, amelyek hasznot hoztak. „Az élelmes vállalkozók üzletet csinálnak a szent természettel. Titkos barlangok torkában sört csapolnak, tengerszemeknél bográcsgulyás készül francia szakácskönyv után, lovagvárak színtermeiben cipősuvickolók fogják el a turistákat, a kunyhókban nem a szerelem, nem is a szegény juhászlegény, hanem „Nanák"-at és „Félszúzek"-et áruló antikvárius lakik..." A 19. sz. legvégén a győri polgár perspektivikus gondolkodása korántsem terjedt a túlzott kockázatvállalási hajlamig. A város iparpártoló politikája sokkal inkább tekinthető mintakövetőnek, mint úttörőnek, és várospolitikai elképzeléseik mögött is mindig meghúzódott valamiféle óvatos konzervativizmus. A gázgyár és a vízvezeték építésekor árgus szemekkel figyelték a többi várost, azokat amelyek már megfizették a tanulópénzt. Az iskolák alapítása során nagyobb önbizalom fűtötte őket olyan intézmények felállításakor, amilyenek már működtek az országban. A Monarchia győri polgárát a higgadt, ám többnyire csendes konzervativizmus mellett ugyanakkor még a gyors alkalmazkodás, a jólinformáltság és a nyugati életminták átvétele iránti készség jellemezte.