„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Tóth Ferenc: Nyugat-Magyarország 1809-ben a francia hadimérnökök szemével
TOTH FERENC NYUGAT-MAGYARORSZÁG 1809-BEN A FRANCIA HADIMÉRNÖKÖK SZEMÉVEL Az 1809. évi francia hadjárat magyarországi vonatkozású katonai forrásai elsősorban a Vincennes-i Service Historique de la Défense levéltárában találhatóak.1 Ezek közül talán legérdekesebbek a korabeli francia felderítők jelentései, vázlatrajzai és térképei, amelyek a katonai események szempontjából meghatározó jelentőségűek voltak. A hadiesemények földrajzi elhelyezkedéséből következően elsősorban nyugat-magyarországi tájegységek, települések és katonai objektumok leírására vonatkozó iratanyag maradt fenn, amely értékes forrás a régió története szempontjából is. A francia hadsereg a korabeli Európa legmodernebb hadimérnöki karával rendelkezett, amelynek számos jeles tagja tevékenykedett Magyarországon. Jelentéseikben nemcsak a régió geostratégiai helyzetére vonatkozó leírások és elemzések találhatók, hanem a kor földrajzára, történelmére, politikai és társadalmi viszonyaira is érdekes lenyomatot kaphatunk az « ellenség » szemével nézve. E forrásanyagra támaszkodva szeretném rekonstruálni, hogy milyen képet alkothatott a régióról a szakavatott francia katona. Az előadást három fő részre osztottam: egy a francia hadimérnöki kart bemutató bevezetés után a forrásokról beszélnék, majd pedig azok szerzőit mutatnám be. Ahhoz, hogy jobban megérthessük a forrásainkat, mindenképpen fontos, hogy legalább vázlatosan bemutassuk a francia hadimérnökök szakmai felkészültségét biztosító képzését és intézményrendszerét. A francia hadimérnöki kar fejlődése XIV. Lajos király korára nyúlik vissza, hiszen ekkor válik e „tudós fegyvernem" a korabeli Európa legfejlett ágazatává. A francia király 1691-ben alapítja meg a Szárazföldi és Tengeri Erődök Megerősítésével foglalkozó intézményt, amelynek egyik fontos irányítója Vauban erődítéstani főmegbízott volt. Vauban megkövetelte egy vizsgarendszer bevezetését, amely lehetőséget nyújtott a tehetséges hallgatók kiemelkedésére. Az itt végzett mérnökök gyakran külföldön is kamatoztatták tudásukat, mint pl. a II. Rákóczi Ferenc seregében tevékenykedő Lemaire brigadéros esete is mutatja. A hadmérnöki képzés újabb reformjára d'Argenson gróf hadügyi államtitkársága idején került sor, 1743-ban, amikor a tüzérségi iskolák mintájára korszerűsítették a hadmérnöki képzés adminisztrációját és vizsgarendszerét (kétlépcsős, felvételi- és záróvizsgarendszer) valamint a terepgyakorlatok lebonyolítását. 1749-ben alapítják meg a Méziéres-i hadmérnöki iskolát, amely a kor legmodernebb ilyen jellegű intézménye volt. A képzés programja sokrétű és alapos volt, az oktatott tantárgyak a következők voltak: számtan, mértan, mechanika, hidraulika, fizika, kémia, botanika, rajz, utászát, sztereotomia és legújabb gépek tanulmányozása. Az elméleti és gyakor1 Az SHD Série 1 M szekciójában található következő forrásokról van szó: 1 M 1594 és 1 M 1595. A források részben megjelentek a következő publikációkban: KECSKEMET!, 2006; HORVATH, 2001. 155
