„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Márfi Attila: Kultusz, emlékezet: a francia emlékmű Pécsett
Franciák Magyarországon, 1809 ződésre jutok, hogy a földszint 1. számú helyisége alatt a templomot értették, s a folyosóról a templomba nyíló ajtónak adták a katonák az 1-es számot. A földszint 9. sz. helyiségébe egy 25 frtos új vörös kályha kellett, a 4., 5., 6. és 7. sz. helyiségek öreg kályhái javításra szorultak. Maga a gölöncsér munka 570 írtba került a lyceumban, ehhez járult még külön a hozzá szükséges 118 Vi font vasnak ára, fontja 27 krajcárjával, a kovács Tittl József munkadíja 7 frt 12 kr., a fuvarosé 21 kocsi fordulásért 31 és félforint és két férfi, s négy női napszámos bére, kik a hat napig tartó kályharakásnál és javításnál segédkeztek, sárt hordtak. Ezen tételekkel együtt a kályhás-számla a lyceumban 697 frt 54 6/8 krajcárnyi összeget ért el. Piácsek József építőmester emberei készítették el a lyceum kórházi konyháját. Ezt úgy csinálták, hogy nyolc kőműves fél nap alatt lebontott egy falat és eltávolítva az anyagot, a reákövetkező egész éjszakán át 14 kőműves a megnagyobbított konyhahelyiséget rendbehozta, a főzőkatlanokat befalazta, amely egy éjszakai munkáért mindenik kőműves két napi munkabért kapott. Ez jellemzi a munkálatok sürgősségét. Ezután egy mosókonyhát rendezett be Piácsek, melyben két katlant falaztatott be. A főzőkonyhába Huber ács hosszú „asztalsaráglyát", hosszú állványt, leveshordásra szolgáló deszkákat szállított és három folyó ölnyi kéménygerendát helyezett el faoszlopokon. Huber még 51 deszkával eldeszkázta (verschlagen) a templomban és sekrestyében a nagy ablakokat és ajtókat, mihez hétszáz szöget használt föl, s amiből kitűnik, hogy a tágas templomba és sekrestyébe is fektettek katonákat. A lyceumnak akkor még megvolt a régi húzókútja, ezt Huber kötözte, vagy bőrölte (ledern, amint ő nevezi) és húzórúdját összeforrasztotta. A dominikánus kolostorban (a Király utcai régi katonakórház, akkoriban katonai fiúnevelő ház) Huber 19 deszkából a folyosó, lépcsőház és illemhely ablakait elrekesztette és a folyosót ajtószárfával és új kettős ajtóval itt is elzárta. A pálosok és domonkosiak említett kolostorai, mint amelyek akkor a vallásalap tulajdonához tartoztak, s így a kormány közvetlen rendelkezése alatt állottak, elsősorban lettek kórházakká designálva. Az akadémiában (a mai gimnázium19 észak-déli főszárnya, amelyet a benne elhelyezve volt és röviddel a szóban levő idő előtt Győrbe visszavitt akadémiáról neveztek így) az ács 49 deszkával és hatszáz szöggel eldeszkázta a folyosókat, két dupla ajtót szárfával készített a folyosók elzárására és a konyhában, amelyet újonnan rendeztek be, hét (7) folyó ölnyi gerendát húzott a mennyezet alá, s illetőleg fektetett faoszlopokra. A püspöki rezidenciában (Schloss20) 60 deszka kellett 825 szöggel a folyosók, ablakok, ajtók bedeszkázásához, két új kettős ajtó a megfelelő ajtószárnnyal itt is elzárta a folyosót, a mély kapualjba nagy kapu készült (nem az utcai, hanem egy belső) ajtóval a szalmaraktár számára; az istállóban deszkákat szegezett föl az ács a betegcédulák kifüggesztésére, ami annyit jelent, hogy itt az istállót is 19 A mai Ciszter Nagy Lajos Gimnázium. 20 Kastély, német kifejezés. 92
