„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)

Márfi Attila: Kultusz, emlékezet: a francia emlékmű Pécsett

Franciák Magyarországon, 1809

mel még, hogy az emlékmű létesítésének időpontjától, 1906-tól kezdve a város vezető napilapja a Pécsi Napló, de a hetilap Pécsi Közlöny is folyamatosan közölt az Irodalmi és a Tárca rovataiban francia tárgyú írásokat, illetve francia szerzők műveit. Azaz, a francia kultúra és szellemiség ezekben a lapokban is jelen volt, mintegy előkészítve, illetve alátámasztva az osztrák-német szellemi hierarchia ellenében elkezdődő „francia barátságot". Pédául az ünnepélyes Szobor Bizottság megalakulását követően a „nép barátjáról" Jean Paul Marat-ról folytatásban közöltek érdekes írást a Pécsi Közlönyben.8 De a francia divat és a mindennapok nyomon követése is megfigyelhető ezekben a lapokban. Tulajdonképpen közvetlenül az első világháború kitörése előtt szakadt meg a pécsi lapok ilyen irányú, francia hatást tükröző irányultsága. A Pécsett is markánsabban érzékelhető francia kultusz térnyeréséről a későbbiekben még teszünk említést.

A győri csata sebesültjei Pécsett

Zsolnay Miklós mindezek mellett gondoskodott a történelmi előzmények feltárásáról is. Amit Cserkúti Adolf városi levéltáros végzett el a bécsi Kriegs Archívban, ahol a katonalelkészi anyakönyveket és a mai köztemető mellett létesült cs. kir. pécsi 8. számú tábori főkórház halotti anyakönyvi adatait tárta fel. Kutatási eredményeit a Pécsi Naplóban tette közzé 1906 őszén.9 Újabb két év múlva a Pécsett elesett francia katonák neveit is publikálta ugyanebben a lapban. Ugyanitt az itt eltemetett magyar katonák névsorát is nyilvánosságra hozta.10 11 Az esetleges újabb kutatást segítve fel kell hívni a figyelmet egy francia nyelven megjelent kiadványra. Az 1962-ben megjelent írás szerzője Charles D' Eszlary (Eszláry Károly), s művének címe magyarul; A hadifoglyok és a francia katonák helyzete Pécsen a 18. század végén és a 19. század elején.11 Elsősorban ezekre az adatokra, az újabb kortárs régészeti eredményekre és Nagy Gábor orvos ezredes kutatásaira alapozva röviden így foglalhatjuk össze jelenlegi ismereteinket.

A győri csata sebesültjeinek egy részét Pápára szállították, ahol a Benedek és az Irgalmas rendiek kolostorában az osztrák sebesülteket elkülönítve ápolták. Több dunántúli városba és településre 1000 sebesültet szállítottak, de, ahogy már említettük, a legtöbb sérült Pécsre érkezett, ahol az osztrák katonákkal közösen ápolták őket,12 de itt tiszti kórház külön nem volt. Pécs ekkor kato8 PK, 1906. március 8. 2-5.

9 Cserkúti, 1906/a. 2.

10 PN, 1908. május 31.

11 BML XIII. 13. II. 4. Az úgynevezett Francia Emlékműről (1907) s átadásának előzményeiről szóló, fénymásolt újságcikkek, 1899-1908. Eszlary, 1962.

12 Nagy, 2002.72.

90