„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)

Márfi Attila: Kultusz, emlékezet: a francia emlékmű Pécsett

MARFI ATTILA

KULTUSZ, EMLÉKEZET:

A FRANCIA EMLÉKMŰ PÉCSETT

A Pécs városát övező Mecsek hegység déli lejtőjén, az eddig felnyúló Tettye egyik sziklaszirtjén áll egy különös építmény, a 16 m magas megnyújtott csonkapiramis, csúcsában a napóleoni sassal; a Francia Emlékmű. Bonaparte Napóleon hadseregének a Grande Armée katonáira emlékezve Zsolnay Miklós a világhírű Kerámiagyár akkori vezetőjének kezdeményezésére avatták fel 1908. május 31-én.1 A nagyszabású vállalkozás történeti háttere a következő: az 1809. június 13. és 14-i győri csatában megsebesült katonákat dunántúli városokba szállították,1 2 a legtöbb sebesült, több mint 2400 osztrák, magyar és francia katona Pécsre került. Pontosan nem lehet tudni, de a korabeli nyilvántartások alapján négyszázra tehető a francia betegek száma. 1809 és 1810 között mintegy 126 francia katona halt meg közülük. Sírjaikat még ma sem lokalizálták egyértelműen a kutatók.3 Száz év múlva a Francia Emlékmű avatása a német-osztrák orientációjú külpolitikai irányvonallal való szembenállást is jelentette, ugyanakkor a Zsolnay Kerámiagyár porcelán és díszmű termékei számára a francia piac meghódítását is célozta.4

De egy különös párhuzamról sem szabad megfeledkeznünk: kevéssé ismert, hogy a Zsolnay család férfitagjai szabadkőművesek voltak. Jelesül Zsolnay Miklós a Bécs-Pozsony székhelyű Schiller Páholyhoz tartozott.5 Napóleon egyiptomi hadjárata során a szabadkőművesség gyökereit is kereste. Az egyiptomi civilizáció spirituális értékrendjében vélő „páholytársra" is emlékezett a száz évvel később élt Pécsett élő magyar szabadkőműves. Meglátásom szerint ezért az emlékmű csonkapiramis formája. (Szintén kevéssé ismert, hogy az egyiptomi hadjáratra Napóleon mintegy 300 fős tudós-, kutató és művészcsapatot toborzott, akiket Dominique Vivant Delon márki vezetett. Ennek a jól felkészült és a csatazaj közben is dolgozó, kutató társaságnak köszönhető az egyiptológia alapjainak letétele. Egyébként a népes tudósexpedíció által közreadott munka a Description de VEgypte a győri csata évében, 1809-ben jelent meg.6) De a Zsolnayak művészetében nem ez az alkotás az egyedüli, amely a szabad kőmű- vességhez is kapcsolható. Ugyanis az ezt megelőzően, 1907. októberében átadott Zsolnay Emlékműnél már nem áttételes utalásokat, hanem a szabadkőműves jelképeket is felfedezhetjük, ahogy a Zsolnay Mauzóleumban is.7 Említést érde1 http://www.deldunantul.hu/zsolnay/pecs/ francia.htm

2 SZALAY, 1913. 3.

3 http://www.pecsorokseg.hu/latnivalok pecsett

4 http://www.varoslako.pecs.hu/cityguide/089/510104/20080715 pecs emlek 13.htm

5 http://www.zsolnay paholy.extra.hu/multidezo.html

6 SlLIOTTl, 2000. 44., 72.

7 Lovas, 1999. 238-242.; PN, 1907. szeptember 1. 8.

89