„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Lukácsi Zoltán: Napóleon a magyar katolikus prédikációkban
Franciák Magyarországon, 1809 gasztalja. II. Józsefről tapintatosan hallgat, de „2dik Leopold Királyunk[na]k, és mostani Koronás Fejedelmünk[ne]k Hazánkhoz való szíves indúlattyát, és kegyességét" nagyon hangsúlyozza hallgatói számára. Ebből vonja le azt a következtetést, hogy a maiak sem adhatják alább, nekik is „Vitám et Sanguinem" kell adniuk felséges uraik és hazájuk szolgálatára, és nem szabad tovább engedni, hogy a „vérszopó franciák" tovább raboljanak és fertőzzék az országot. Végül buzdítja és fenyegeti a hallgatókat, hogy ne sajnálják rokonaikat a hadi élettől. Ellenkező esetben ugyanis, a haza megmentése érdekében az uralkodó „kénte- len lészen akkor fiaitokat erőszakossan fogdostatni, mind a Nőtleneket, mind a' tehetős Házas férfiakat örökös katonaságra el-ragadni", ez azonban a nemzet gyalázata lenne. A prédikáció tehát végül messze elkalandozik kitűzött tárgyától, a káromkodás elleni küzdelem ürügyén végül hazafias buzdítássá, lelkesítő toborzóvá válik Franciaország ellen.9 Apor Vilmos püspök korabeli rokona, Apor József (1759-1813) kolozsvári apátplébános prédikációiban meglepően sok reflexiót találunk aktuális világi eseményekre. Egyik beszédében így szól a szónokok megváltozott feladatáról: „...igen szerentséttlen ezen szabadosságnak századjában az Úr szolgainak hivatalyok midőn az szükségesebb oktatások nem már azok, melyek mutatyák miképpen kellessek gyakorolni az hitet, hanem azok, melyek az gyengébbeket védelmezik az el terjedett hitettlenség ellen."10 11 Nem áll távol tőle, hogy akár a napi politikai eseményeket is beleszője beszédébe. A 18. századdal kapcsolatos aggodalmait leginkább a francia forradalom miatt találja jogosnak, amely szerinte beláthatatlan károkat okozott az emberiségnek. Ezért beszédeiben többször is utal a forradalmi eseményekre: „Fájdalommal félelemmel, iszonyodással szemléltük Európának minden országait fundamentumostol meg rendülni, jövendőbeli sorsunkra kétséges nyughatattlanul figyelmeztünk, ha gondolnokis magunkot más országoknál tsendesebb álapotban lenni, az köz veszedelemnek súlyát miis érzettük, terhe alatt el lankodtunk."11 Egyik beszédében a vallás ellen támadó hamis egyenlőséget szólítja meg: „Igenis szerette az te nevedet sőt született nevét és Európában hires méltóságú nevét te veled felis tserélte egy Orleáni hertzeg de vajon azon okbóle hogy kévánt polgár társaihoz egyenlő lenni? vagyis inkább hogy polgár társait akarta ezen nevezettel tsalyni el amittani valósággal pediglen fejekre ülni, melyet hogy el érhessen nem irtózott maga törvényes királyát azkihez ötét az természet vér szerént való szoros attyafiuságával kötötte volt nem tsak királyi hatalmától hanem eletétölis gyalázatoson meg fosztottam első lévén az meg szententziazásban 9 PFKK BK 27/1.147-152. 10 GyEL AV Apor József prédikációi. Concio pro dominica I. quadragesima Anni 1796. 11 GyEL AV Apor József prédikációi. Dom. IV. post Pentecosten occasione publicae supplicationis (hely és évszám nélkül). 78
