„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Lázár Balázs: A magyar nemesi felkelés 1809. évi szabályzatai
Lázár Balázs: A magyar nemesi felkelés 1809. évi szabályzatai majd egy lovasezred, illetve gyalogoszászlóalj szervezeti felépítését, létszámát határozza meg. Később állománycsoportonként haladva ismerteti azok feladatait, kötelességeit és jogait, kitérve minden apró mozzanatra. A tiszteknek alárendeltjeikben fel kellett támasztani a katonai becsületérzést, az uralkodó- és a haza szeretetét is. A nemesi felkelés szabályzatai több ízben apellálnak a nemzeti büszkeségre. „Az Ezeredes Kapitány kötelessége, hogy az Ezeredjét már szerzett, vagy szerzendő dicsőségére, hazája szeretetére, és kötelességére emlékeztesse, benne a nemzeti tüzet gyúllassza, hogy azt figyelmetessé tegye a jelenvaló szempillantásra, mellyben a Nemzet tulajdon becsét kimutathattya, és magának az egész világ előtt becsületet, s a Hazának boldogságot szerezhet." — mondja ki a lovasság szolgálati szabályzata. A nemesi felkelésben ráadásul sokkal nyíltabban lehetett a hazaszeretetre hivatkozni, mint a nemzetek felett álló császárikirályi hadseregben. A Vay Miklós által összeállított, a lovassági szabályzat magyarázataként kiadott káté pedig az alábbi módon tudatosítja a nemességben a hadba vonulás fontosságát: „17. Kjérdés]. Mint tartozik egy betsűletes Magyar Nemes ember a katona életről gondolkodni? Ffelelet]. Mint az ő nemesi praerogativáinak [előjogainak] kútfejérül; és így köteles, azt szeretni, és ahhoz tellyes erővel ragaszkodni." A menet, táborozás, tábori élet, az előőrs és őrség, a díszszemle és végül az ütközet közbeni szabályok (amelyre a szabások szót használja) ismertetetése zárja a szolgálat regulamentumait. A tanítás regulamentumai az alapvető alaki és fegyverfogási ismereteket tartalmazza. Az eredeti, Károly főherceg által kibocsátott kiképzési szabályzat bevezetőjében ezt olvashatjuk: „Minden erőszakosság és durvaság szigorúan tilos a katona kiképzése során. A brutalitás általában a tudatlanság bizonyítéka és megöli a becsületérzést, ami a [szolgálat] lelke."20 A katona immáron tehát nem egy automata, amint azt a 18. század közepének szabályzatai sugallták, hanem érző lény, akinek saját belátására kell apellálni. Ez a felvilágosult szellem, ha az idézett mondat nem is, köszön vissza a nemesi felkelés szabályzataiban, nem csak az emberekkel való bánásmód tekintetében, hanem még a lovak vonatkozásában is. A Károly főherceg-féle szabályzatok a taktika, elsősorban a gyalogság harcászata terén is igyekeztek megújítani a császári-királyi hadsereget: a vonalharcászat mellett átvették az új típusú, francia mintájú hadviselés bizonyos elemeit is. A vonalalakzatot már csak védelemben használták, támadásra a sűrű, nagy átütőerővel rendelkező „tömeg" (Mássá) alakzatot írt elő a szabályzat. Mindez természetesen megtalálható az inszurgens gyalogság kiképzési regulájában is „Zártt Csapat" néven. Figyelemre méltó, és az alkotók helyzetfelismerését és harctéri tapasztalatait mutatja az a törekvés is, amely a nemesi felkelés gyalogságra vonatkozó előírá20 Abrichtung Reglement für die kaiserlich-königliche Infanterie. Wien 1806. 4. 69
