„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Farkas Gábor: A schönbrunni kiáltvány székesfehérvári fogadtatása, 1809 (1811)
Farkas Gábor: A schönbrunni kiáltvány székesfehérvári fogadtatása, 1809 (1811) szellem megőrzését szolgálták, és osztrák-német kulturális értékeket közvetítettek. Székesfehérvár német város, vezető és kézműves rétege többségében évszázadokon át a német és morvaországi etnikumokból került ki: Hiemer, Hell, Rohe, Kisling, Braun, Hollner, Rauch, Lang, Kauth, Pribék, Khorr, Paulus, Ámon, Say, Aschner, Witthalm, Teisenhoffer, Fritz, Pichler stb.5 A városi konzervatív rétegek a hivatalos államrezon elveire támaszkodtak, amely megalkotta sajátos elméleteit, amelyeket a gyakorlatban igyekezett átültetni. Három hatalmi tényező befolyásolta a magyarországi közéletet: a kormányzati hivatalok; a nemesi intézmények, (közte a leghatékonyabb a vármegyei apparátus); az egyházi körök decentralizált szervezetei. A kormányzati hivatalok az udvari körök utasításainak megfelelően a monarchikus államforma fennmaradását és erősítését támasztották alá. Tőlük származik az osztrák nemzet fikciója,6 amely a maga nemében ahistorikus és nonszensz. Ezt a koncepciótlanságot terjesztették a magyar nemzetállami gondolat homályosítására. A nemesség a kiváltságait védelmezte, az egyházi körök a szabad gondolkodás és a liberalizmus eszmeáramlat ellen léptek fel. Entellektüel rétegek és a nemzetállami koncepció A városi társadalom e két elit rétegének politikai enormitása mellett a francia szimpátia kitapintható a nem privilegizált rétegek, különösen a műveltebb és szakmailag képzett városi és vármegyei entellektüelek körében, akik a társadalmi vonatkozású problémákat reálisan ítélték meg, és a feudális struktúra lebontását fontolgatták. E csoport progresszív látásmódját a josephina ideák generálták, majd a francia forradalom eszméi radikalizálták. A progresszív irányzat emberei az országban működő jogakadémiákon végezték tanulmányaikat, tanáraik többségét német egyetemeken képezték, ahol a felvilágosodás eszméit, a liberális gondolkodást sajátították el, és ennek szellemében tanítottak. Ők azok, akik a francia forradalom letisztult szellemiségével azonosultak, és a magyarországi republikánus mozgalmakkal tartottak kapcsolatot. A fehérvári kötődésű Horvát István és a „szent öreg", Virág Benedek e platform képviselői, akik a progresszió elveit magukévá tették. Horvát a korai magyar nacionalizmus elméleti megalapozója, a nemzeti függetlenség, a magyar nyelv és a nemzeti kultúra fejlesztésének hirdetője. Nacionalizmusa a nemzetállam létrehozásának koncepcióját tartalmazza, amiből következett a függetlenség megteremtése, szétválás Ausztriától, a pragmatica sanctio elvetése. Horvát hitt a napóleoni proklamációban, és a függetlenség kivívása után egy új államalakulat megteremtésében vélte az országot erősíteni. Véleménye szerint az új magyar állam a Kárpát-medencéhez kapcsolódó, a török impérium alól a francia csapa5 Lauschmann, 1995.14-23. 6 Mo. tört., 1980. 471. 47
