„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
D. Négyesy László: A kecskeméti nemesség az 1809. évi nemesi insurrectioban
D. NÉGYESY LÁSZLÓ A KECSKEMÉTI NEMESSÉG AZ 1809. ÉVI NEMESI INSURRECTIOBAN I. Az 1809. évben a magyar Alföld még földesúri hatalom alatt álló, vagy alföldi városai közül a legnagyobb Kecskemét volt 37 000 lakossal.1 Kecskemét az akkori Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatási területén feküdt. Ezért a városban lakó nemesek nemesi hatósága e vármegye volt. A városban élő nemesi családok többsége a nemessége igazolásáról a vármegyénél mindig gondoskodott, hiszen a városban nemesi jogait nem gyakorolhatta, e jogai épségét csak a nemesi vármegyétől várhatta. Amikor 1809 tavaszán I. Ferenc császár és apostoli magyar király parancsára a nemesi felkelés, az insurrectio szervezése megindult, a Kecskeméten lakó nemességet is e város Tanácsa — a vármegye felhívására — összeírta: vajon ki köteles és alkalmas a nemesi katonai szolgálatra. Ez az összeírási jegyzék módot nyújt a Kecskeméten élő akkori magyar nemesség rendi öntudata (rendi identitása) és szociális tagozódása vizsgálatára.1 2 Az összeírási jegyzék vizsgálatához előrebocsátom, hogy ez a nemesi csoport az ország különböző részeiből, különböző időpontokban költözött Kecskemétre s telepedett itt le a 18. század második felétől és a 19. század első felében. A vizsgálatom kereteit messze meghaladta volna annak kutatása, vajon a város paraszti-polgári, mezőgazdasági munkási rétegei szociális helyzetéhez képest milyen volt az itt élő nemesi családok szociális helyzete. Rámutatok arra, hogy a város akkor, 37 000 lakosából kb. 800 férfi, nő és gyermek volt nemes! A vizsgálatom kapcsán megállapítom, hogy az összesen 151 önálló háztartá- sú családfő (férfi és özvegy) közül a Ferentzy család ötször, a Sárközy család hétszer, a Szentkirályi család ötször, s a Tormássy család kilencszer fordul elő: a 151 családfőből tehát 26 e négy családból adódik. Ugyanakkor messze meghaladta volna a vizsgálatom kereteit az is, ha a város akkori közigazgatási egységeit, az összesen nyolc tizedet a város mai köz- igazgatási kerületeibe próbálom illeszteni. II. Az egyes tizedek nemesi összeírásakor többször a nemesi katonai szolgálat ügyeiben is nyilatkozniuk kellett az érintett nemeseknek. Az összeírásban a következő nyilatkozatokat rögzítették: 1 Hóman-Szekfű, 1939. 242. 2 BKMÖLIV. 1504/e. 37
