„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia I. (Győr, 2010)
Márfi Attila: Kultusz, emlékezet: a francia emlékmű Pécsett
Franciák Magyarországon, 1809 katonai attasé az esemény katonai vonatkozásait méltatta. Tausz Gyula az Emlék Bizottság titkára, Várady Antal író, Rakovszky István politikus és Nemes Vilmos politikus az ünnepi esemény egy-egy részletét elevenítette fel, végül Kiss József a Mecsek Egyesület nevében köszöntötte a vendégeket. „Üdvözlöm a távolról idesereglett vendégeket, ezen a földön, ahol a Mecsek göröngyeivel eltemetett francia katonák porladó hamvai egyesülnek, hogy abból új élet sarjadzzék, üdvözlöm önöket lombos erdeink közelében, ahol az esti szellő su- sogásában a Grand Armee eltemetett hőseinek sóhaját véltem mindig hallani, amint visszasírnak az édes hazai földbe, vissza vágynak a nagy hatalmas Franciaországba, mert idegen volt eddig nekik ez a föld és rideg a Mecsek sziklasír- ja."86 A fosztok után kitüntetésekre is sor került, amely során Zsolnay Miklós a megtisztelő francia becsületrendet kapta meg.87 Az egész napos ünnepségsorozat az erre az alkalomra feldíszített előkelő patinás levegőjű pécsi parkban a Tettyén fejeződött be. A korabeli tudósítások szerint közel 8000 ember volt kiváncsi a délutáni és esti programokra. A romok közelében egy sátor alatt a 69. gyalogezred zenekara szolgáltatta a zenét. A tömegek számára pedig egy rögtönzött színpadon a Tündérkert Orfeum adott kabaréműsort, Carmellini bűvész közreműködésével.88 Az itteni étteremben adott díszvacsora előtt este nyolckor Reeh György városi tanácsos által szervezett tűzijátékot élvezhettek a vendégek és a pécsiek egyaránt, aminek főlátványossága volt az emlékmű reprezentatív megvilágítása.89 A francia és a magyar vendégek zöme még aznap este utazott vissza Budapestre. A jeles nap véget ért, visszhangjáról, jelentőségéről azonban még sokáig hangzottak el értékelések. Tulajdonképpen ez folyamatos, hiszen jeles évfordulókon ismét elhangzanak méltatások, értékelések és néha kritikus észrevételek is. Az ünnepség után közvetlenül azonban általában a lelkesültség és az ünnepi hangulat volt jellemző. Érdekes és tanulságos a jeles esemény sajtóvisszhangja. A helyi és az országos sajtó, főleg a Pécsi Napló és a Pécsi Közlöny napi szinten tájékoztatta a pécsieket szervezés kezdeteitől az átadásig. A korabeli francia lapok szinte kivétel nélkül tudósítottak az ünnepélyes avatásról. A korabeli vezető párizsi napilap a Petit Parisian vezércikkben emlékezett meg a pécsi rendezvényről.90 A Petit Marseillais is terjedelmes cikket közölt, kiemelve e pécsiek vendégszeretetét, a város gazdag kulturális örökségét. A Depeched' Orient a várost is bemutatta, míg a Salut Public Lyon megemlékezett a szervezésről és a levéltári kutatásokról is. Az Eveoement c. lap pedig négy napig közölt Pécsről tudósításokat.91 86 BML XIII. 13. II. 87 Nagy, 2002. 76. 88 PN, 1908. május 30. 4. 88 Nagy, 2002. 76. 90 Nagy, 2002.76. 91 Nagy, 2002.76. 108