„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban 1809
Krisch András: Francia megszállás Magyarország szabad királyi városaiban, 1809 rülvén, napról, napra romlott a Spitályi levegő."35 A katonák zsúfolt elhelyezése tehát nagyban megkönnyítette a betegség terjedését. A súlyos sebesültek életmentő beavatkozásait nem a magyarországi kórházakban hajtották végre, hanem még a csatamező közelében felállított elsősegély helyeken. Az egészségügyi adminisztrációt a franciák maguknak tartották fenn, így a halálozási arányokról kevés adatunk van. Sopron esetén rendelkezünk egy kimutatással, ami az Itáliai Hadsereg katonáiról a kórházak gazdasági hivatala számára készített lista. Sopronba a győri ütközet után a már szállítható sebesültek kerültek, így a halálozási arány is alacsonynak tekinthető, júniusban 17 fő, miközben átlagosan naponta 236 katonát ápoltak.36 A legtöbben 71-en, az említett lázas betegségben októberben haltak meg, miközben átlagosan 489 volt az ápoltak száma.37 Pontos halálozási arányt nem tudunk mondani, mert csak az adott napon ápoltak számát ismerjük, de nem tudjuk, hogy ez ténylegesen hány embert jelentett. A többi magyarországi kórházról még ilyen adataink sincsenek. A francia hadisarc A francia császár hatalma győzelmeitől függött, vagyis sikeresen kellett harcolnia, hogy rendszere fennmaradhasson. Napóleonnak a háborúi finanszírozásához hatalmas bevételekre volt szüksége. Ezeket jelentős részben az elfoglalt területek gazdasági erejének kiaknázásából fedezte. A franciák részéről sikeresen megvívott ötödik koalíciós háborúban ehhez Magyarország is kénytelen volt hozzájárulni a kivetett francia hadiadó formájában. A hadiadót a franciák a megszállt megyékre vetették ki, és milliós nagyságrendet tettek ki. Ebből minden településnek és uradalomnak ki kellett vennie a részét. A pénz behajtását a szabad királyi városok extra adóztatással, kényszerkölcsönök kivetésével és kölcsönök felvételével tudták csak megoldani. A Németországi Hadsereg gazdasági vezetője Pierre Daru gróf irányítása alatt működött a meghódított országok általános adminisztrációja. Daru a megszállt megyék teherbíró képességének felmérését és a hadisarc arányos kivetését Riccé intendánsra bízta, aki hatalmas lendülettel látott neki feladatának. A statisztikai táblák a megszállt Pozsony, Sopron, Moson, Győr és Vas vármegyék megszállt részének állatállományát és terméseredményét mutatták ki. Ezeket nem a hagyományos adóztatás szempontjából, hanem a modern társadalmi szempontok figyelembevételével állították össze, vagyis az adott terület mennyiben lesz képes fedezni a lakosság és a megszállók ellátásának szükségleteit. A táblázatok megyénként és településenként tartalmazták a népesség, a lovak, ökrök és tehenek számát, a búza, a rozs, az árpa vetőmagszükségletét és termését, valamint a széna, szalma és a zab 35 ZSOLDOS, 1817. 75-76. 35 MNL GyMSM SL NRA. Fasc. 11. No. 21/1. 3" Uo. Fasc. 11. No. 21/5. 73
