„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Bana József: Akismegyeri emlékmű - előszó helyett
A kismegyeri emlékmű — előszó helyett Kevésbé ismert, hogy az emlékmű létrehozását a millennium évében, 1896-ban Goda Béla, Győr vármegye alispánja kezdeményezte. Az ezt megelőző időszakban a városunk történetében mindmáig legnagyobb véráldozattal járó csata méltó megörökítése ügyében korábban a legtöbbet tette Kisfaludy Sándor költő, az egykori testőrtiszt, aki maga is részt vett az ütközetben, valamint később Jókai Mór, az írófejedelem. Munkásságukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a történelmi valóságnak megfelelően ítéljük meg a több mint 200 éve lezajlott eseményeket. Ám az udvari érdekek sokáig gátolták, hogy az utolsó nemesi felkelés történetét, azt, hogy az ütközetet a valóságnak megfelelően értékeljék. A nemzeti hadsereg létrehozásának megakadályozása miatt terjesztették azt a nézetet, hogy a csata elvesztésének egyedüli oka a felkészületlen — és ekkorra már elavult rendszerben — harcoló nemesi felkelősereg volt. Mára azonban tisztán előttünk áll az a tény, hogy az uralkodó testvéröccse, János főherceg hibás hadvezetése és a professzionális francia had többszörös tüzérségi túlereje okozta elsősorban a csatavesztést. A győriek hősies helytállásának legfőbb bizonyítéka az, hogy maga a város még kilenc napig ellent tudott állni az ostromnak. Győr készült a franciák fogadására, saját katonaságot állított fel, többségében újvárosi iparosok és kereskedők adták a győri hadsereg alapját és — sajnos — természetesen az áldozatok is közülük kerültek ki. A millennium idején Győr vármegye emlékmű állítására irányuló kezdeményezését Győr városa is jelentős összeggel támogatta. Hamarosan egyfajta közadakozás bontakozott ki a sikeres megvalósítás érdekében. A kivitelezésre Leonhardt Frigyes kapott megbízást. Munkája nyomán a süttői kőbányából rendelt, szürke gránitból készült, hatméteres oszlop tetején áll kiterjesztett szárnyakkal az ősi magyar turulmadár — a maga nemében talán a legszebben kimunkált alkotás az országban. Az emlékhely sarkain álló négy ágyút a legendás komáromi várból hozatták. Az emlékmű egyedülálló abban, hogy a csata minden résztvevőjének emléket állított, külön megemlékezve a kismegyeri major hős védelmezőiről. Szövege magyar, francia és német nyelvű. Ünnepélyes felavatására 1897. október 17-én került sor. A kiemelkedő alkotás leleplezésére Győr vármegye és Győr városa a MÁV segítségével biztosította, hogy különvonat érkezzen a helyszínre és a helyiek képviselői minél nagyobb számban tudjanak megjelenni az eseményen. A korszak társadalmának színe- java részt vett az avatáson és a koszorúzáson. Győrt — többek között — Zechmeister Károly, „a legnagyobb polgármester" képviselte. A város kiterjedt levelezésben állt Graz városával, hiszen az egyesített osztrák-magyar hivatásos hadsereg gerincét éppen az ottaniak alkották, egyben a legnagyobb vérveszteséget is ők szenvedték el. Nevükben az emlékmű felavatá5
