„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Beke Margit: Habsburg-Lotharingiai Károly Ambrus esztergomi érsek

Beke Margit: Habsburg-Lotharingiai Károly Ambrus esztergomi érsek

vétkes vagyok."15 Mint esztergomi érsek ő is tagja a Helytartótanácsnak, a Hét- személyes tábla bírája, és a Szent István rend prelátusa is volt. Érseki és Esztergom vármegyei főispáni beiktatását Esztergomban tartották augusztus 16-17- én.16 Pozsonyból szinte diadalmenettel jött Leányváron és Dorogon át, ahol ünnepség miatt megszakították az érsek és kísérete útját, hogy bevonuljon Esztergomba, a prímási palotába.17 Az elhagyott város örömét fejezte ki az érseki jelenlétnek, esti díszkivilágítással és térzenével ünnepelt. Másnapi beiktatása a Mária Terézia-féle vártemplomban volt József nádor vezetésével.

Esztergomi egyházmegyéjét is végiglátogatta. Szándékában állt a terjedelmes munkácsi püspökséget megosztani, de azt Bacsinszky András halála utánra halasztották.18 Feljegyzik róla, hogy 1809 nagyszombatján személyesen vezette a kassai feltámadási körmenetet, és magyarul intonálta a Feltámadt Krisztus e napon kezdetű éneket.19

Rövidre szabott életének érseki ideje mégis inkább a napóleoni háborúban telt el. A nemesi felkelés szervezését a császár József nádorra és Károly Ambrusra bízta.20 A hercegprímásra a Dunán inneni és Tiszán inneni 23 vármegye megszervezése esett, de fontos szerepe volt a tábori püspökség felállításában.21 A prímás hadikórházakat alakított ki a nagyszombati szemináriumban, a régi jezsuita rendházban, az orsolyitáknál, valamint a pesti központi szemináriumban. Az Esztergom vármegyei március 15-i közgyűlésen személyesen elnökölt és 5 lovas századot állított ki saját költségén, amely a vármegyei 6. századdal együtt az ő nevét viselte. Sorra járta az egyes megyék székhelyeit, ahol nem mindenütt akarták a megnövekedett katonai terheket fizetni. Egyes vármegyék hozzájárulását a sajátjából 600 forinttal toldotta meg minden megyében. Pénzben még külön 3000 Ft-ot ajánlott fel, nyitrai birtoka után 6000 mérő búzát és ugyanennyi zabot. A június 14-i győri ütközet után I. Ferenc folytatni kívánta a háborút. Egyik alkalommal Nagyszombatban a sebesült katonákat látogatta és megkapta a tífuszt.22

Augusztus 22-én Tatára, az Esterházy-kastélyba már betegen érkezett, ahol nővére, a királyné néhány hete tartózkodott, sőt névnapját is itt ünnepelte meg.23 A prímás a szentségek felvétele után szeptember 2-án, életének 23. évében elhunyt.24 Szeptember 5-én Kurbély György veszprémi megyéspüspök Rudnay Sándor és Alagovich Sándor választott püspökök segédletével a császár és a

15 Hamann, 1988. 217.

16 Katona, 1779-1817. XXIII. ord. XLII. 421.; Paintner, 1810. old.sz. n.; MESZLÉNYI, 1934.143.; MESZLÉNYI, 1970.159-160

n Uo. 159-160.

18 Uo. 159-160.; MESZLÉNYI, 1934.143.

« MESZLÉNYI, 1934.142.

28 MESZLÉNYI 1970.163.; Reiszig, 1989. 382-383.

21 MESZLÉNYI 1970.164.

22 Uo. 164. Mások ideglázat, illetve kolerát jelölnek meg.

23 MK, 1809. szeptember 12. 49.

24 Paintner, 1810. old.sz. n.; EP, 1809. 621., 630.; Katona, 1779-1817. XXIII. ord. XLII. 543.

43