„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Ács Tibor: Az ifjú Széchenyi főhadnagy a nemesi insurrectio vezérkarában és a győri csatában (1809. április–november)

Ács Tibor: Az ifjú Széchenyi főhadnagy a nemesi insurrectio vezérkarában és a győri csatában

vezérkara Székesfehérvárról Budára települt. Széchenyi István is megkezdte szabadságát Pest-Budán. Közben Radetzky vezérkari főnök 1809. december 30-i rendeletével végrehajtják a vezérkari törzs- és főtisztek nagyarányú csökkentését. A lista alapján hat ezredes, hat alezredes, hat őrnagy, 48 százados, 30 főhadnagy került hadsereg más testületéihez, csapataihoz és intézményeihez beosztásba. A 30 főhadnagy rangsorában a 18. helyen olvasható: „rendfokozat: főhadnagy. Neve Széchenyi 1st. Előző beosztása: Főherceg nádornál. Áthelyezése: Lichtenstein huszárokhoz."110 A vezérkarból létszámcsökkenés miatt elkerült 96 törzs- és főtisztből csak a két Széchenyit helyezték át a lovas-fegyvernem elit csapatnemének számító huszársághoz.

Az áthelyezési lista szerint a cs. kir. Udvari haditanács Bécs, 1809. december 21-i rendeletére a főszállásmesteri törzsből a Lichtenstein 7. huszárezredhez 1810. január 1-jével áthelyezték, és létszámba vették gróf Széchenyi István főhadnagy urat, aki született Cenken, Magyarországon, 18 éves, katolikus, nőtlen és 1809. április 16-tól főhadnagy az említett testületnél.111

Ezzel az eseménnyel zárul le, gróf Széchenyi István főhadnagy szolgálatának első időszaka, amely 1809. április 16-tól december 31-ig, 8 és Vi hónapig tartott. A magyar nemesi felkelés és a hadsereg legfiatalabb tisztjeként ez alatt a rövid idő alatt végig élte a katonaélet minden nehézségét, teljesítette vezérkari tiszti szolgálat kötelességeit, megismerte a háborút és borzalmait, az életveszély idegeket ölő megpróbáltatásait. Kapcsolatba került különböző emberekkel, parasztokkal és kézművesekkel, polgárokkal és nemesekkel, közkatonákkal és tisztekkel, neves tábornokokkal és híres államférfiakkal, a főhercegekkel, a nádorral és az uralkodóval. A hadi események alatt figyelhette meg az emberek jellemét, pozitív és negatív tulajdonságaikat. Közelről látta a nemzet és hazája sorsát eldöntő politika alakítását, az udvari intrikákat, a diplomáciai alkudozásokat, a döntések meghozatalát.

Az átélt élmények és események nagy hatással voltak a 17-18 éves ifjú személyiségének fejlődésére és gondolkodásmódjának alakulására. A fiatal Széchenyiben elmélyült a hazaszeretet és az egyszerű emberek tisztelete. Sokat gazdagodott hadtudományi ismerete és katonai képzettsége, kialakultak a hadügyről és a háborúról vallott nézeteinek alapjai. Gyarapodott fizikai ereje és ügyessége. Megismerte önmaga képességeit és erejét. Gyakorlatot szerzett a vezérkari munkában, de hasznos tapasztalatokra tett szert a műszaki, gyalogsági, lovas és tüzér fegyvernemi ismeretekben is. Tisztába jött parancsnoki és szervező tulajdonságaival. Megszilárdult benne az önként vállalt tiszti hivatás iránti elkötelezettsége és ezzel vágott neki új lovastiszti beosztásának. Érdekes megemlíteni, hogy ebben az időben a hivatalos katonai iratok és az ifjú Széchenyi levelezése szinte kivétel nélkül német nyelvűek, de mint főhadnagy a sánctáboron dolgozó parasztokkal és a nemesi felkelés katonáival magyarul beszélt. A fiatal tiszt tör110 HL VI. 4.1809:12/10.

111 ÖStA KA PA Transferirungs Liste. 7. Huss. Rgt. Standes-Tabellen 1809., 1810. Fasc. 669.

37