„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Ács Tibor: Az ifjú Széchenyi főhadnagy a nemesi insurrectio vezérkarában és a győri csatában (1809. április–november)

Franciák Magyarországon, 1809 álláspontok alapján viszonylag reálisan érkelje a győri csatát, az inszurgensek szerepét és a kialakult súlyos helyzetet. István gróf szüleinek küldött leveleiben tudósított a katonai helyzetről, de nem számolt be nekik bátran végrehajtott életveszélyes küldetéséről. Erről az eseményről gróf Széchenyi Ferenc, Voith őrnagy leveléből értesült, aki megírta az apának, hogy szerette volna, ha István gróf mellette maradhatott volna a sánctáborban, és együtt törhettek volna ki a hadtesttel, hogy a kiérdemelt dicsőséget és elismerést testvériesen megossza vele. Ám a döntés pillanatában nem tudták, milyen sors vár rájuk, és azért azt hiszi, helyesen cselekedett, amikor az ifjú grófot bízta meg a nádornak szóló jelentés elvitelével.77 A Meskó-hadtest vezérkari főnöke 1809. június 29-én Zalabérről válaszolt Széchenyi Ferenc gróf június 18-i levelére, melyben újra beszámolt István fia szerepéről, mint írta: „ A szerencsétlen csata után a hadtest előtt, mely 5000 emberből és tíz ágyúból állt, két lehetőség állt, kitör, vagy fog­ságba esik. Az első lehetőség valósult meg. István gróf jelen volt a haditanácson, ahol a tábornok, törzs- és főtiszt urakkal a helyzetet ismertettem, és ők egyhan­gúlag a kitörés és a visszavonulás tervét fogadták el. Mi szerencsések voltunk és tervünket az ellenség hátában sikeresen végrehajtottuk és 20-án Chasteller őr­gróffal Kiskomáromban egyesültünk."78 Meskó vezérőrnagy 1809. június 30-án Zalabérről a hadteste tevékenységéről jelentést tett I. Ferencnek, melyben kiemelte: „Gróf Széchenyi István főhadnagy úr a főszállásmesteri törzsből, aki június 14-ről 15-re virradó éjszaka azon fára­dozott, hogy a Duna valamely pontján átkeljen és visszavonulási elhatározáso­mat Ő királyi fenségnek a legsürgősebben, átadja, külön említést érdemel és e fontos feladatnak végrehajtásáért felséges királyi figyelmébe ajánlom."79 A nemesi felkelés vezérkara legfiatalabb tisztjének szolgálata, 1809. június 15.- augusztus 25. Széchenyi István gróf a nemesi felkelés vezérkarában, mint legfiatalabb tiszt teljesített szolgálatot, így napi kapcsolatba került József főherceg nádorral, és szűkebb törzsével, gróf Beckers József főhadsegéddel, a szárnysegédekkel: Kis­faludy Sándor őrnaggyal, aki a nemesi felkelés történetéről írt munkájában öt helyen is megemlékezik az ifjú grófról.80 Csohány József lovasszázadossal, gróf Kollonics Lászlóval és felsőbüki Nagy Pállal, a nemesi felkelés tábornokaival, számos törzs- és főtisztjével. De a magyar nemesi felkelés vezérkarának még a 18 életévet sem betöltött Benjáminját megismerte János főherceg és vezérkara, sok osztrák tábornok, törzs- és főtiszt. 77 Uo. 5-8. föl.; Széchenyi, 1896.27-29. 7® Uo. ™ HL VI. 4.1810:13/36. 80 Lásd: KISFALUDY, 1931.133-134., 218., 222. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom