„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Tari Lujza: „Jön a' Francz nagy lépésekkel". A Napóleon elleni nemesi felkelés zenei emlékei

Franciák Magyarországon, 1809

Közvetlenül az 1809. évi Győr melletti csata emlékét egy műzenei kompozíció is őrzi. Ez Csermák Antal Az intézet[t] veszedelem vagy [a] Haza szeretete c. programatikus vonósnégyese, amely a csatával azonos évből, 1809-ből való. A szerző vonósnégyesében a következő tételcímekkel (és a téma zenei megfestésével) utalt a több nemzetiségi összetételű hadseregre:

I. Az intézett veszedelem,

II. Andantino Készülődés a veszedelem ellen,

III. Adagio-Allegro con spirito A Nemes fel ülése,

IV. Andante grazioso Butsuzás a feleségektül és ösztönzése a Nemeseknek az vitézségre,

V. Andantino Meg ölelése a Nemzettségnek,

VI. Allegro vivace Az el menés,

VII. Tempo di ver bunk - Allegro moderato - Andante Vigasztaló tántz a táborba. Ver bunk, Tót és Oláh,

VIII. Maestoso A tsatára való hívás,

IX. Allegro A Kurírok jőnek és győzedelmes híreket dob és trombitaszóval jelentik.61

Csermák verbunkos zenei stílusú műve a bizonyíthatóan egyetlen olyan zenemű, amely több, mint Kisfaludy aktuális indulója, s pontosan a nemesi felkelés évében keletkezett. Utolsó tételének címe jelzi, hogy a mű nem utólag készült: a szerző bizakodott a sikerben.

Köztudott, hogy ez a siker csak kisebb ütközetek (pl. Karakó, Pápa) esetében valósult meg, de összességében nem következett be, mert Napóleon seregei Győr mellett vereséget mértek az egyesített császári-királyi és inszurgens haderőre. Pálóczi Horváth Ádám erre célozva adott Napóleon szájába egy gúnyos verset: Ekuzén felel Napokon (Nem minétre lépek én/Szökni szoktam ekuzén)62 A versben olvasható „Kificamla lábatok", célzás az 1809. június 14-én lezajlott győr- kismegyeri csata végeredményére.63

Tanulságok

Az 1809. évi Napóleon elleni nemesi felkelést, a győri csatát a történelmi esemény idején, illetve nem sokkal az után megéneklő dalok és hangszeres, egyben énekelhető indulók száma alapjában véve nem kevés. Köszönhető ez részben Pálóczi Horváth Ádám verselő hajlamának, aki a legtöbb verset írta, illetve illesztette verseihez a korábbi dallamokat. Illik tehát történeti dalaink és dallama61 Lásd: Bónis Ferenc ismertetését a Tátrai-vonósnégyes hanglemezén. Hungaroton, 1976.

62 Pálóczi Horváth, 1953.49. sz.; Énekes poézis. 26.

63 Lásd: Énekes poézis. 376.

256