„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Tari Lujza: „Jön a' Francz nagy lépésekkel". A Napóleon elleni nemesi felkelés zenei emlékei
Franciák Magyarországon, 1809 4. Híj bennünket Ferentz Király nyergellyünk tehát Lovakat Bihar Békés Csongrád felé verd bé a' Győri falakat Josefed int néked im idején Akár maga kint van az vér mezején Csokra várnak otthon haza áldomásra vár a' Haza. Ugyané dallamot Mars-dal. Jön a' Francz nagy lépésekkel címmel a Gömörben született, főleg Zemplén megyében működött Mindszenty Dániel is feljegyezte 1831-ben készített kottás gyűjteményébe (3. kotta).24 Szövege a következő: Jön a' Francz nagy lépésekkel, Rajta hát, nemes Magyarok! Mondd Nemzet: nékem győzni kell! Kell, kell, mert győzni akarok!- Bízz az egekbe ne légy szomorú, Száll fejeinkre babér koszorú, Csókra várnak oda haza áldomásra vár a' haza! Ezzel a szöveggel és dallammal időrendben a Kolozs megyei Almási Sámuelé a következő feljegyzés 1834-ből. Arany János dallamfeljegyzése is egyezik az eddigi változatokkal, ám Zsidó marsch című dallamához más szöveg kapcsolódik. Ehhez pedig további szövegváltozatként Tóth István dallamfeljegyzését állította az 1830-1840 közti évekből Kodály Zoltán.25 Alább említendő hangszeres indulójában pedig Kisfaludy Sándor használta föl e dallam elemeit is. Térjünk azonban még vissza a Jön a' Francz ... vers kapcsán a nemesi felkelésre buzdító többi vershez! Ferenc király hívó szaváról, a nemesek hadba hívásáról a 19. század jeles muzsikusának, Mátray Gábornak is van dallamfeljegyzése. Mátray ifjú korában — 1817-1830 között — a múzeumalapító Széchényi Ferenc apja, Széchényi Lajos házában nevelősködött. Az akkor még nem magyarosított nevű hazai német Rothkrepf Gáborra három gyermek, az ifjú gróf és a két grófkisasszony tanítása volt bízva.26 Rothkrepf a családdal a Sopron megyei Horpácsra és Somogyvárra került. Ekkor mutatkozott meg maradandóan a népdalok, közszájon forgó, népdalnak vélt dalok iránti érdeklődése, amelynek bizonyítéka egy 1828-1829 körül készített dalgyűjtemény. Ennek számozatlan 9-10. lapján az egyébként egyszó- lamú kottás kéziratban az Édes anyám haragszik rám kezdetű dalszövegre egy Nótáját lásd. Piros alma gömbölyű jelzettel utalt, amely a gyűjtemény 31. lapján található. Az Édes anyám ... kezdetű dalszöveg végén van még egy másik vers, amely témánkhoz kapcsolódik. Ehhez az alábbi megjegyzést fűzte Mátray: „A' következő Strophák más Nótára is énekeltettek." 24 Mindszenty, 1831. 84. sz. Mindszentyről lásd, Kodály, 1943. 25 Almási Sámuel Magyar Dalnok II. c. kottás kéziratát Kodály Zoltánnak az MTA BTK ZTI-ben lévő másolatából használjuk. Lásd: ALMÁSI, 1834. 177. sz.; TÓTH, 1932. 126. 120. sz., ARANY, 1968. II. köt. 33. sz. Lásd: Kodály jegyzetét: KODÁLY-GYULAI, 1952.86. 26 Lásd: Várnai, 1984. 375. 250
