„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Tari Lujza: „Jön a' Francz nagy lépésekkel". A Napóleon elleni nemesi felkelés zenei emlékei
Franciák Magyarországon, 1809 az ilyeneket sem zártuk ki, mert csak így adhatunk valamelyes képet a funkcionálisan témánkhoz köthető dallamokról. A Pálóczi Horváth Adám által leírt dallamok közt tágabb értelemben sorolható ide pl. a Sándor cár fenyegetődzése (Megverem, megverem.. ,),9 vagy a Pör- vesztés a muszka ellen címmel (Fuss, kozák a várfokára szövegkezdettel) leírt ének.10 * Utóbbi dallama azt az említett jelenséget is példázza, hogy a vershez népi dallam szolgált alapul. E dallamot a néphagyományból Bartók Béla 1907-ben Felsőiregen (Tolna m.) gyűjtötte, Kalamajkát annak neve11 szöveggel (1. kotta). A Napóleon elleni csatákhoz szintén tágabban csatlakozik a Kísérő mars, arany híd (Úgy tetszik, mintha sípolna),12 Pálóczi Horvát Ádám Napóleon Rábaközből való kivonulására írt éneke. Pálóczi a dallamát „maga csinálmányá"-nak mondta, ritmusát pedig kapcsolatba hozta a verbunk ritmusával.13 Eddigi két példánk is mutatja, hogy elsősorban Pálóczi Horvát Adámot emelhetjük ki a Napóleon elleni nemesi felkelésre buzdító verselők közül. Személyét és korát jellemezve Küllős Imola állapította meg, hogy a költő politikailag válságos korban élt, amelynek köszönhetően állásfoglalásai sem voltak mindig következetesek. „Vannak versei, amelyekben a franciák győzelmétől reméli a Habsburgok hatalmának megtörését, a francia forradalom szabadságeszményétől várja, hogy a magyarság is felébred évszázados álmából, s lerázza rabbilincseit; máskor viszont a franciák elleni nemesi felkelők buzdítására ír harci indulókat."14 Valóban, Pálóczi még egy hálaadó éneket is írt a 138. genfi zsoltár dallamára Napóleon győzelméről, Te Deum az auszterlici ütközet után címmel.15 O és új, mintegy ötödfélszáz énekek c. gyűjteményének versei, dalai tehát mindenképp a leggazdagabbnak tekinthetők a Napóleon személyét általában érintő, a nemesi felkelést serkentő, és a győri futást16 megverselő énekek, valamint kottás feljegyzésük között. Insurgens Mars. Tul-a-dunai. A Magyar Genius (Marsot fújnak, hadba hívnak, Kapj paripára vitéz magyarom!)17 verse kapcsán ugyanakkor azt olvashatjuk, hogy amikor a bécsi udvar lázító versei miatt 1814-ben vizsgálatot indított ellene, ő a királyhoz való hűségét bizonyítandó többek közt e verssel védekezett. Utalt arra is, hogy korábban sokakat buzdított a Napóleon elleni felkelésre: „...sok megye nemeseit buzdítottam fel a gyors inszurrekcióra azon közönségesen Marsoknak nevezett harci énekekkel, amelyeket az egyes kerületek számára 9 PÁLÓCZI HORVÁTH, 1953. 21. sz.; Énekes poézis. 12. sz. 10 PÁLÓCZI HORVÁTH, 1953. 34. sz.; Énekes poézis. 15. sz. n MTA BTK ZTI BR 10 361 (Bartók besorolása: C osztály 0357). 12 PÁLÓCZI HORVÁTH, 1953. 40. sz., Énekes poézis. 18. sz. 13 Lásd: Énekes poézis. 372. A ritmusról lásd: PÁLÓCZI HORVÁTH, 1953. 524. Pálóczi verbunkos feljegyzéseiről e dal kapcsán lásd: Tari, 2009. 202. 14 Lásd: KÜLLŐS, 1979. Az idézett rész: 329. 15 Lásd: PÁLÓCZI HORVÁTH, 1953. 447. sz.; Énekes poézis. 208. sz. Az austerlitzi csata Napóleon egyik fényes győzelme volt 1805. december 2-án a Kutuzov vezette orosz-osztrák hadsereg ellen. 16 A győri csatáról lásd: Énekes poézis. 371. 17 Lásd: PÁLÓCZI HORVÁTH, 1953.45. sz.; Énekes poézis. 21. sz. 248
