„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Nagy-L. István: Inszurgensek a harcmezőn: a karakói ütközet
állt. A megalakuló vármegyei seregeknek idejük sem volt megfelelő kiképzésre, fegyvergyakorlásra, egyből sietniük kellett a harctérre. Katonai szempontból az inszurrekció értékéről az 1809. évi háború, annak is leginkább a magyarországi hadjárata elemzésével alkothatunk képet. A hadjárat legismertebb összecsapása, a győri csata mellett számtalan olyan kisebb- nagyobb ütközetet vívtak, amelyben inszurgensek vették fel a harcot a korszak legjobb hadseregével, a francia császári haderővel és annak szövetségeseivel. A tanulmányom tárgyát képező karakói ütközet nagyságrendjét tekintve a győri csata és a pápai ütközet utáni hadjárat harmadik legnagyobb összecsapása volt. A győri csatában egyértelműen bebizonyosodott, hogy az inszurrekció nagy, döntő mezei csatában nem lehet ellenfele a francia könnyű- és közepes lovasságnak.9 A hadjárat kisebb ütközeteiben viszont az inszurgensek megállták a helyüket. A karakói ütközet stratégiai előzményeiről jelen kötetből alaposan lehet tájékozódni, ezért tanulmányomban ezt nem ismétlem meg.10 Az inszurrekció harcértékéről számot adó, az ütközetet megelőző kisháborús műveletek vázlatos bemutatása viszont kulcsfontosságú a karakói ütközet szempontjából. A Belső-Ausztriai Hadsereg tevékenységét, valamint a Győr mellett gyülekező inszurgens haderő állásait 1809. június elején három tengelyen nyugvó védelmi szervezet látta el. Győr központtal a Mecséry József altábornagy közvetlen parancsnoksága alatt gyülekező erők a Győr-Bécs főutat tartották szemmel.11 Lipszky János alezredes a nádor parancsára a Karakó és Győr közötti Marcal- szakasz védelmére, illetve az ezelőtt elterülő vidék megfigyelésére rendezkedett be.12 Május végén Andrássy János vezérőrnagy két lovasezredével Körmendre menetelt, hogy csatlakozzék János főherceg beérkező csapataihoz, megerősítse a gyenge hadsereg könnyűlovasságát, Graz és Szombathely felé teljesítsen előőrsszolgálatot.13 Andrássy június elején János főhercegtől azt a feladatot kapta, hogy inszurgens lovasságával, a hadsereg két reguláris huszárezredével és egy zászlóalj gyalogossal a hadsereg utóvédjét alkotva biztosítsa a körmendi tábort.14 A pesti lovasezred ezredeskapitányi osztályát a gradiskai határőrezred mintegy 270 főnyi osztagával Gosztonyi János ezredeskapitány személyes parancsnoksága alatt Andrássy a sárvári Rába-híd őrzésére rendelte ki. A másik fontos Rába- hidat Hídvégnél a pesti ezred főstrázsamesteri osztálya tartotta megszállva. Az ezred ezredesfőhadnagyi osztálya Körmenden állomásozott. Andrássy a legfontosabb feladatot a veszprémi lovasezredre bízta. A 2. József főherceghuszárezred egy osztályával és a 19. Alvinczy-gyalogezred harmadik zászlóaljáNagy-L. István: Inszurgensek a harcmezőn: a karakói ütközet 9 A magyar történetírás értékelését a győri csatáról lásd: Vízi, 2006. 10 A hadjárat vázlatos áttekintését lásd: Nagy, 2007 n HL VI. 4.1809. 5/87., 96., 126., 136.; 1809. 6/2. ’2 REISZ T„ 2009. 289.; HL VI. 4.1809 6/8., 29., 44., 48. « HL VI. 4.1809. 5/128.; 1809 6/20., 34., 45. n Uo. 1809 6/20. 201
