„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Nagy-L. István: „Igyekezzen ártani János Főhercegnek" Francia haditervek a magyarországi hadjárat idején
Nagy-L. István: Francia haditervek a magyarországi hadjárat idején kisebb intenzitással lőtték az erődöt, amely június 24-én kapitulált. Napóleon rendkívül elégedett lehetett az eredménnyel. Eugène csapatai Komáromig üldözték János csapatait. Győr elfoglalása nagyon jó időben jött a franciáknak, mivel Napóleon átkelési előkészületei jól haladtak, és július első napjaira a császár kitűzte az átkelés időpontját. Eugène csapatai június utolsó napjaiban kezdték meg a megszállt területek kiürítését.76 Győrben egy ezrednyi helyőrség maradt Severoli itáliai hadosztályából, amelynek fennmaradó része a pozsonyi hídfővel szemben kiépített sáncokban foglalt állást. A Magyarországon maradt csapatok felett d'Hilliers tábornok vette át a parancsnokságot. A Magyarországon harcoló összes többi csapat július első napjaiban elhagyta az ország területét. Eugène július 4-én ért Ebersdorfba. Ezzel a magyarországi hadműveletek véget értek. Értékelés77 A magyarországi hadjárat értékelésének alapvető tényezője, hogy mellékhad- színtéri hadjárat volt. Tehát az értékelés fő szempontja, hogy miként hatott a főhadszíntér eseményeire, milyen mértékben befolyásolta azokat. Napóleon a hadjárat előtt és alatt is azt a már említett feladatot jelölte ki Eugéne-nek, hogy igyekezzen ártani János főhercegnek anélkül, hogy saját hadseregét kockára tenné. A hadjárat során még két cél merült fel: Győr bevétele és János főherceg seregének távol tartása a döntő csatától. Ha a célok elérését tekintjük, akkor komoly francia sikert kell jeleznünk. János csapatainak harmadát sikerült harcképtelenné tenni,78 míg Eugène seregének kevesebb, mint tizede veszett el. A számszerű adatok is hasonló képet mutatnak: a Belső-Ausztriai Hadsereg legkevesebb 7000 embert vesztett a hadjárat két hete alatt. Ehhez jön még a nemesi felkelés legalább 1500 fős vesztesége. Eugène 3500 Magyarországon ejtett fogolyról írt Napóleonnak.79 A francia veszteségek mintegy 3000 főt tehettek ki.80 A győzelem morális vonatkozása is a francia oldalt erősítette. Ez az arány bőven eleget tett Napóleon alapvető parancsának. A második parancs, Győr bevétele szintén maradéktalanul teljesült. János főherceg csapatai nem vettek részt a wagrami csatában, tehát látszólag a harmadik tényező is teljesült. Ennek okát azonban nem a magyarországi eseményekben, hanem János főherceg késlekedésében kell keresnünk. A Komáromban 78 Mayerhoffer, 1904.127-128.; WELDEN, 1872.132-134.; Du CASSE, 1859. 296-297. 77 A csata értékelését a magyar történeti szakirodalomban lásd: Vízi, 2006. 78 nagy, 2007.131.; Nagy-L., 2009. 202-204. ™ E20.; E21. 80 Eugène a csata estéjén 1500 fős saját veszteséget jelentett (E20), másnap már 2500 főt (E21). Ehhez hozzá kell számítani a szombathelyi, sárvári, karakói és pápai veszteségeket, így nagyságrendileg 3000 főt kapunk. Pontos létszámkimutatás nem bukkant még fel a szakirodalomban. 183