„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Ács Tibor: Az ifjú Széchenyi főhadnagy a nemesi insurrectio vezérkarában és a győri csatában (1809. április–november)
Franciák Magyarországon, 1809 Az ifjú Széchenyi 1809. évi nemesi insurrectio vezérkara tiszti szolgálatának előzményeit, legendák nélküli hiteles történetét hosszú ideig tartó aprólékos hazai és bécsi levéltári és könyvészeti anyaggyűjtés, forrásfeltárás után dolgoztuk fel.2 írásunkban bemutatjuk a történelmi körülményeket, a tiszti előléptetés előzményeit, szolgálatát 1809. április 16-tól december 31-ig és szerepét a győri csatában. Ifjúkora és katonai pályaválasztása néhány jellemzője A több évszázados múltú Széchenyi-nemzetség kiemelkedő történelmi alakja volt Széchenyi Ferenc gróf, akinek 1777. augusztus 17-én Festetich Julianna grófnővel kötött házasságából született első fiúgyermeke, György (1778. május 28.-december 23.) korán elhunyt. Lajos fiuk 1781. november 6-án született, őt követte a két lány, Zsófia és Franciska, majd a két fiú, 1789-ben Pál és utoljára, 1791-ben István. A nagy tekintélyű családfő minden gyermekét gondos nevelésben részesítette. A legkisebb fia, István nevelését az apa Liebenberg Jánosra bízta, de személyesen is részt vett annak oktatásában és nevelésében. A jeles nyelvész, Kresznerics Ferenc tanár (1831-től az Akadémia tagja), aki Széchenyi Ferenc intézett 1807. június 20-i levelében számolt be a grófnak, Pál és István, „nagyreménységű fiainak a múlt oskolai félesztendőre szolgáló kikérdeztetések" alkalmával szerzett nevelési és tanulmányi eredményekről, megjegyezve: „Bár minden magyar atya sinormértékül vehetné ezen remek-nevelést."3 István gróf 1802 és 1808 között magánúton kitűnő eredménnyel végezte el a nyolc évfolyamos gimnáziumot. A legfiatalabb Széchenyi fiú 11 és 17 éves kora között az 1-2. grammatikai osztályt a pesti piarista gimnáziumban, a 3. grammatikai osztályt és az 1. humanitás osztályt a soproni bencés gimnáziumban, a 2. humanitás osztályt a pesti piarista gimnáziumban és a kétéves, 1-2. bölcsész (philosophiai) évfolyamot a szombathelyi líceumban fejezte be és kitűnően vizsgázott le, amit tíz hivatalos bizonyítványa igazol.4 Az 1808. november 8- i keltezésű végbizonyítványát, amely feljogosította az egyetemi jogi karon vagy a jogakadémián a tanulmányok folytatására, a szombathelyi líceum négy tanára: Horváth Ferenc a filozófia, Németh János a történelem, Kresznerics Ferenc a mennyiségtan és Laky Károly a fizika professzora írta alá.5 Ám a történelemi és háborús események, amelyek születésétől fogva befolyásolták a híres múltú Széchenyi-család életét, más irányt adtak a legifjabb Széchenyi további élete alakulásának is. Az éppen 17. életévét betöltő Széchenyi 2 Lásd részletesen: Ács, 1986/a; ÁCS, 1986/b; ÁCS, 1986/c; ÁCS, 1990; ÁCS, 1991/a; ÁCS, 1991/b; ÁCS, 1994. 3 FRAKNÓI, 1902. 4 MTAKK SzGy. K163/45-54. sz.; Viszota, 1907. 912-920. 3 MTAKK SzGy. K163/54.; VISZOTA, 1907. 917-918. 10
