„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Lenkefi Ferenc: Péchy Mihály ezredes, győri várparancsnok ostromnaplója (1809. június 13–22.)

Franciák Magyarországon, 1809

11. old. A várban a helyőrség egyharmada nappal a védműveken volt, a többiek a kazamatákban. Éjjel, ellenséges rohamtól tartva mindenki a falakon volt. Jó kedélyálla- potban voltak, s jól élelmezve. Kevés embert vesztettek, mert az ellenség noha éjjel hevesebben, de pontatlanul lőtt.

12. old. Június 18-án János főherceg kémje jött a parancsnokhoz egy cédulával, miszerint az erődöt még négy napig kell tartani, mialatt felmentés érkezne. (Péchy naplójában ekkor volt nyugalmasabb nap, így lehetett alkalma a kémnek.)

13. old. A helyőrség megadási feltételei jún. 22-ről — szabad elvonulás a saját sereghez, és ottani szolgálatfelvétel, valamint csak június 24-én du. 3-kor vonulnak ki, ha addig nem érkezik felmentés. A kapituláció így is három nappal később történt a kém által közvetítettnél. A franciák feltételei — szabad elvonulás a tisztek és a legénység részére, de már jún. 23-án reggel. Kötelezvény ellenében csak akkor vehetik fel a szolgálatot, ha a fogolycserék teljesen befejeződtek. A helyőrségi főtiszti haditanács az időpontba nem egyezett bele, a tárgyalások francia fenyegetéssel megszakadtak, de este végülis belementek az eredeti időpontba. (A helyes időpont du. 4 óra, mint a megállapodásban is szerepel.) A kivonulás június 24-én du. 3-kor megtörtént, a tiszteket és a szállítható poggyászt lovassággal Ácsra kísérték, ahol 3 napig maradtak, s a hídfőn kívül átadták őket a császári előőrsöknek. A gyalogságnak egyelőre Győrben kellett maradnia, hogy majd utánuk kísérjék őket, de későbbi sorsukról nincs tudomása. Győr ostroma idején Györgyi Pál alispán és Schopf, a városi tanács főjegyzője, csakúgy, mint valamennyi polgár kiváló hazafiasságot és ezzel egyenértékű áldozatkészséget tanúsítottak.

102