Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)
Fuggerzeitungen
1. Másolat Korponáról 1588. október 30-án kelt levél Pálffy, Dobó1 és Graf von Hardegg uraktól hercegi fenségének, Ernő főhercegnek Megtanácskoztuk, hogy annál jobbat nem tehetnénk, minthogy Kékkőt2 megtámadjuk. Ezért e hónap 28-án elindultunk, és György Jánost, Szelesti Jánost,3 Sibrik Gáspárt, valamint a hozzájuk [hasonló] sok derék vajdát és 1200 gyalogost rohamra rendeltük. De György János annyira megbetegedett az úton, hogy nem tudott továbbvonulni. Ennek ellenére az eredeti tervnél maradtunk, és továbbvonultunk. Éjjel egy órakor Kékkőt megtámadtuk, megrohamoztuk és az alsóvárat bevettük. Az ottlévők egy részét levágtuk, a többit a várig kergettük. A törökök erre annak [kapuját] hamarosan bezárták. A mieink ezt követően a várat minden módon megpróbáltak elfoglalni. Mivel azonban bent sok volt a török, és a várat a természet, [valamint] három különböző [típusú védmű, úgy mint] palánk, sövény és fal óvja, nekünk pedig nem csupán nem állt rendelkezésünkre ostromágyú, hanem használni sem tudtuk volna, ezért az alsóvárat - amelyben a török lovasság lakott - felgyújtottuk, és mindent, ami bent volt — lovakat és más dolgokat - elvettünk. Zászlóikat, mezei ágyúikat [szintén] magunkkal vittük. Emellett a várat is felgyújtottuk, az egészet leégettük és elfoglaltuk. Kivéve az egyetlen kőből [épült] tornyot, amelybe a törökök — akik életben maradtak - magukat bezárták, a tetőzetet lebontották és a nagy füstben ott maradtak. A rohamban pedig (amely a valóságban 15 órát tartott) a német és a magyar gyalogok egészen vitéz módon küzdöttek. Sibrik Gáspár, akinek a sisakját [átlőtték], illetve rajta kívül néhány német és magyar gyalogos, továbbá néhány szabadhajdú4 sebesült meg, de csupán hat német zsoldos egészen kevés magyar gyaloggal együtt maradt holtan.5 Mindezt követően Isten dicsőségére szerencsésen ide visszajöttünk és megtanácskoztuk, mit tegyünk a továbbiakban. Amelyet aztán hercegi fenségének6 a leghamarabb, legalázatosabban megírunk. ÖNB_Fuggerzeitung_Cod. 8961. fok: 754r-v; 760r-761r,7 762r-v8 2. Léváról 1588. november 9-én Október 29-én, péntek reggel Kékkőre vonultunk. Ott a mieinknek megparancsolták az alsóvár elfoglalását, és amennyiben alkalom nyílna rá, akkor a várét is. Tehát a gyalogságot két csapatra osztottuk. Az elsőt György János, Sibrik Gáspár, Szelesti János és Budai János alá adtuk sok tizedesükkel (Rottmeister) és jó vajdájukkal, akik összesen 1300-an voltak. 1 Dobó Ferenc. 2 Kékkőt 1575-ben foglalták el a törökök és egészen 1593-ig birtokolták. Jelentős számú gyalogost és lovast tartottak itt. Hegyi 2007. 798-800. 3 A győri magyar lovasság parancsnoka. ÖStA KA HKR Exp. Reg. Bd. 192. fok: 454r No. 113. 4 A szó jelentésére lásd a Glosszáriumot. 5 Az október 31-i jelentésben olvashatjuk, hogy a néhány szabadhajdú és hat német zsoldos mellett hat vagy hét magyar gyalogos halt meg. 6 Ernő főherceg. 7 A győri végvidékről származó hírekkel is kiegészítették. 8 A jelentést egy nappal később, 1588. október 31-én keltezték, amit a győri végvidékről származó hírekkel egészítettek ki. 84
