Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)

Glosszárium

Obrist-Zeugmeister. az Udvari Haditanács a tüzérségért és hadianyag-ellátásáért felelős tisztségviselőt, egy Obrist Zeugmeistert nevezett ki, aki nem csupán a mezei csapatok, hanem a végházak tűzszerszámaiért is felelt. Tehát ez esetben egy már létező tisztség jogköre bővült ki, duplázódott meg. Feladatai — hasonlóan a FeldmarschalD\oz — igen szerteágazóak voltak: a tüzérség irányítása, az ütegek ellenőrzése, az aknászok munkájának koordinálása, a táborban lévő hadianyag felügyelete, a tábor védelmére és a várvívásokhoz sáncok, valamint utak és hidak építtetése. Megszervezte a tábor, illetve az egész hadsereg lőszerutánpótlását, hiszen nem csupán az ágyúkat, hanem az ezredek lövészeit is el kellett látni puskaporral és ólommal (Kraut und Lot). Emellett ellenőrizte a megmaradt készleteket és azt, hogy lőszerrel senki se kereskedhessek. A hadjárat végén felügyelte az ágyúk és a muníció visszaszállítását a bécsi vagy egyéb hadszertárakba, amiről pontos jegyzéket, inventáriumot kellett készítenie. A tisztség betöltőjétől elvárták tehát, hogy becsületes, istenfélő, és ügyes nemes legyen, aki járatos az „ördög tudományában”, így képes az alá beosztott személyeket megfelelően irányítani, posztját maradéktalanul ellátni. Feladatai végrehajtásához saját stábbal rendelkezett.

Obrist-Quartiermeister: a Feldmarschall a táborhelyeket és azok elosztását az Obrist-Quartiermeister segítségével határozta meg.

Obrist-Wachtmeister. a tisztség betöltője azt kapta feladatául, hogy a tábor őrzését — mind ellenséges támadással, mind a felderítéssel szemben - biztosítsa. Lazarus von Schwendi javaslata szerint a lovasság és a gyalogság részére külön kellett volna kinevezni Obrist-Wachtmeisten. A tizenöt éves háború első szakaszában azonban egy személy töltötte be a tisztséget.

Obrist-Wagenmeister: a sereg málháinak, a hadianyagnak és az élelemnek a szárazföldi szállításáért, valamint a folyamatos utánpótlás megszervezéséért az Obrist-Wagenmeister volt a felelős.

Orátor: a Habsburg Birodalom isztambuli követének hivatalos megnevezése a 16. században.

Orgona', a legegyszerűbb többcsövű sorozatlövő fegyver, már a 16. században is használták.

Öregágyú', lásd a kartány címszó alatt.

Palánk: az elnevezés utal egyrészt az építés módjára. Ennek megfelelően a palánk, avagy magyar módra, azaz fából, földből készült fallal való építésre. Másrészt az elnevezés a várakhoz, kastélyokhoz, kolostorokhoz kapcsolódó egyéb katonai funkciójú épületet, épületrészt, vagy településrészt jelentett.

Pattantyús (Büchsenmeister): tüzér, ágyúmester.

Polgár: a 16. században az a személy számított polgárnak, aki a falun vagy a városon belül házat és kertet bírt függetlenül attól, hogy a sessiojához tartozott e jobbágyi helyföld, vagy sem. Jobbágyként vagy zsellér módra gyalog szolgált urának.

171