Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)

Glosszárium

felhasználhatóságukkal magyarázható, hiszen elő- és utóvédharcban, felderítő és őrszolgálatban, valamint portyázásban és a nagy ütközetekben egyaránt megállták a helyüket. Harcmodorukból adódóan a lassan mozgó, vagy hadrendbe fejlődött gyalogsággal szembeni alkalmazásuk tűnt a legcélszerűbbnek.

Lustratio, lustra vagy mustra: a kiállítandó vagy már kiállított hadnak előre meghatározott napon és helyen az Udvari Haditanács által kirendelt mustrabiztosok előtt kellett megjelennie. Ott a korábban felvett mustrajegyzék alapján megállapították, kik hagyták el a szolgálatot, illetve haltak meg a legutóbbi szemle óta. Ezt követően megvizsgálták a felfogadottak fegyverzetét, a lovasság esetén pedig lovaikat és azok állapotát is. Majd megállapították, mennyi fizetés jár egy-egy zsoldosnak a legutóbbi mustra óta. Ezt úgy számolták ki, hogy a leszolgált hónapok hópénzeiből kivonták az azóta eltelt időszakban az éléstárból átvett élelem értékét, illetve az esetleg kapott Lehen összegét.

Markotányos (Markatender): Egy-egy hadjárat idején a táborokban megjelenő markotányosok a keresztény zsoldosok ellátásában nélkülözhetetlen szerepet játszottak. A 16. század végén négy válfajukat lehetett megkülönböztetni: az élelmiszereket áruló markotányost (Markatender), a hús eladással foglalkozó hentest (Schlächter), a minden egyebet áruló szatócsot {Krämer), valamint szakácsokat (Sudler) és szakácsnőket {Sudlerin), akik kifőzdék üzemeltetésével járultak hozzá a katonaság élelmezéséhez.

Martalóc: az oszmán hódoltság erősségeibe rendelt had leggyengébben fizetett, legkevesebbre értékelt, a zsoldlistákon legutolsóként feltüntetett, mindenre használt csapatneme volt.

Mérföld: egy német mérföld hossza a 16. században 6660 méter volt.

Mérő: a szöveg írója talán az alsó-ausztriai mérőre gondolt, ami 59,22 liternek felelt meg.

Mírliva: lásd a bég/szandzsákbég címszó alatt.

Mozsár: olyan rövid csövű tűzfegyver, amely meredek röppályán tüzel. Kis hatótávolságú, ám nagy rombolóerejű lövedéket lő ki.

Nagyvezér {Vessir BassalObrister Vezzir Basszi): a szultán utáni legmagasabb főméltóság. A mindenkori portai államigazgatás feje.

Német lovas: a most kiadott forrásokban felfegyverzett lovasként szerepelnek. A 16. és 17. század fordulóján az Udvari Haditanács által kiadott iratokban egyértelműen látszik, hogy fegyverzetük (kard, valamint 2—3, vagy esetenként 5—6 pisztoly) és páncélzatuk (sisak, váll-, nyak-, hát-, mellvért és vaskesztyű) ellenére a kor könnyűlovasságához sorolták (geringes Pferd) a német lovasokat. Harcmódjuk, az úgynevezett caracol a keréklakatos pisztoly tűzerejének kihasználására épült: a katonák soronként előrelovagoltak, pisztolyaikból sortüzet adtak le, majd felzárkóztak az egység utolsó sora mögé.

169