Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)

Glosszárium

Adminisztrátor, az ingó jószág, más szóval a jövedelem beszolgáltatója, illetve kezelője volt a vártartományban. Magyarul leggyakrabban így is írták, de előfordult még gondviselőként és prefektusként is. A 16. században ugyanazon személy lehetett udvarbíró és adminisztrátor is.

Aga: egyrészt az őrségbe rendelt had csapatnemeinek, másrészt a tartományi erősségbe kirendelt portai csapatok parancsnokait nevezték így.

Akcse: ezüst váltópénz, amelynek az értéke a 16. század közepén két dénárnak felelt meg. Néhány kivételtől eltekintve az Oszmán Birodalom pénzügyeinek állandó elszámolási egysége volt.

Alajbég: más alakban míralaj. A szandzsákban birtokos szpáhik vezetője, katonai ügyekben a szandzsákbég helyettese.

Azab: a 16. században olyan, általában erősségekbe rendelt gyalogság, amely a flottillánál is szolgált, és a vízi szállítmányok védelmét is ellátta.

Asztalpénz (Tafelgeld): plusz jövedelemként járult hozzá az adott tisztségviselő eltartásához.

Batka: az ezüstforint váltópénze, amely négy krajcárt ért (Batzen = pác = patz).

Befehlshaber: leggyakrabban a zászló fő tisztségviselőinek általános megnevezése.

Beglerbég: a „bégek bégje”. A vilajetek élén álló főméltóság, aki általában a pasa rangot is viselte.

Besli, fárisz vagy ulúfedzsiján-i szüvári: az erősségekbe rendelt zsoldos lovasság. Székesfehérvár egyik külső városát is róluk nevezték el, mivel ezeket a lovasokat helyezték el ott.

Bestallung: amikor az uralkodó egy lovas vagy gyaloghad kiállításával, felszerelésével és vezetésével bízott meg egy — általában hadakozásban jártas — személyt, akkor az egy kinevezési iratot, Bestallungox. vehetett át. A szót gyűjtőfogalomként alkalmazták a 16. században. A megbízott személy ugyanis öt különböző okmányt kapott az Udvari Haditanácstól, amelyek kötelezettségeit, jogait, s az ő és beosztottjai javadalmazásait rögzítette: Bestallungbrief Bestallung jegyzékek. (Bestallungverzeichnis), toborzópátens (Werbepatent), Artikelbrief és kapituláció. Ezek összeségét nevezték Bestallungnak.

Bestallungbrief: a Bestallung egy önálló része, amelyben számba vették a felfogadandó had felállításához szükséges utasításokat és feladatokat. Az Udvari Haditanács hadjáratok alkalmával az uralkodó megbízásából — régi katonai szokás szerint — három hónapra fogadta fel az Obristot és zsoldosait. Amennyiben azonban a hadihelyzet megkívánta, tovább is szolgálniuk kellett. A toborzott hadat egy meghatározott mustrahelyre rendelték. Ezt követően az uralkodó, vagy az általa kinevezett hadvezér utasításainak és parancsainak megfelelően kellett szolgálniuk, akár vízen, akár szárazföldön, egész vagy fél regimenttel,

162