Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)

Nicolaus Reusner: Rerum memorabilium in Pannonia sub Turcarum Imperatoribus

Dóczy Imre, Bánffy János, Zay András, Czobor Mihály, Thurzó György, Telekessy Mi­hály13 és a kiváló tehetségű, számos familiárissal bíró Batthyány Ferenc, Zrínyi gróf nővé­rének a fia 500 emberével; továbbá Révai András, Révai Péter, Nádasdi Tamás és László, az említett Nádasdinak az atyafiai. De miközben a mieink az ellenségtől hasonló vakmerősé­get és támadást várnak; lám, váratlanul az isteni jóság, minden korábbi vadságukat és bá­torságukat a szívükből és a lelkűkből elvéve, megfosztotta őket lelkierejüktől és értelmes gondolkodásuktól. Az első összecsapást meg sem kísérelve, miután a fegyverzetet csúfosan a földre dobták, az ellenség megfutamodik. Akik csak tehetik, az úton és a járhatatlan te­rületen igen sietősen szaladnak, és a túléléssel törődnek, de sikertelenül. Ugyanis a mi lo­vasaink csakhamar megelőzik, és mindaddig feltartóztatják őket, amíg a gyalogság odaér­het, a német nehézfegyverzetűek is, akik - az általános vélemény szerint - a puskáikkal aznap a legbátrabban harcoltak. A budai pasa hatalmas, gyönyörű, vörös, aranyozott csú­csán nagy ezüst gombbal [díszített] zászlóját megszerzik. Megszereztek egy másik, ehhez hasonló zászlót is, magukét a janicsárokét, amit nemrég küldtek Konstantinápolyból, to­vábbá ezek mellett körülbelül 40 másféle hadi jelvényt. A halottak száma ezen a napon 9800, azonban sokan a sebeiktől útközben és az erdőkben pusztulnak el. Elfogták a jani­csárok két vezetőjét, akik közül az egyik Konstantinápolyból érkezett Szinan pasával, a másik a végvidék janicsárjaival. A bácsi béget elfogták, a többi bég elesett; a hátrahagyott hadból alig néhányan menekültek meg. Hiszen az volt a parancs, hogy ne élve fogják el az ellenséget. A janicsárok közül alig ötvenen menekültek meg, hasonlóan az azabok közül is. Hatalmas a zsákmány és óriási értékű. Ugyanis mindenki magához vette legértékesebb kincseit - nem kételkedve a győzelemben -, a lovak ezüsttel, arannyal és drágakövekkel díszített felszereléseit, igen értékes sátrakat, továbbá sokféle más, választékos és rendkívüli kidolgozású fegyvert és egyéb holmit. A csatában különös és szokatlan dolog történik. A mi táborunkban volt egy természettől fogva néma lovas katona. Amikor az ellenség között egyedül marad a pasa és gyors menekülésbe kezd, a néma sebes lován üldözőbe veszi és szablyáikkal összecsapnak. A párbaj során, amiben mindkettő szablyával harcol, a basa szablyája a közepén eltörik, és így a némától az alkar kézfejébe kapott halálos sebbel, végre nagy nehezen, kiváló lovának köszönhetően a menekülő pasa kiszabadítja magát a vesze­delemből. Azt mondják, hogy egy német lovas puskából megsebesítette, és útközben meg­halt. A néma a pasa kardjának színarany markolatát, amibe drága rubinokat és zafírokat foglaltak, visszahozta a táborba. Összességében akik a legtöbbet mondják, 16000 halott[ról beszélnek], akik pedig a legkevesebbet, [azok szerint] 12000 volt. 13 Telekessy Mihály részvételéről a hadjáratban lásd: Istvánjjy 2009. 131. 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom