Kovács László (szerk.): Ferdinand Graf von Hardegg I. (Győr, 2022)
Gr. Illésházy István nádor följegyzései 1592-1603. (részlet)
Ez időben (al)földi urak és nemesek is mind fejenként feltámadtak vala, az király hada is (vele mentejk, mint 8 ezer német voltak; ezek is mindnyájan szállották meg Hatvant. Ennek segétségül jőve az budai (Haszon) passa, az nagy Menthet vezérpassának az fia,11 horvátországi beglerbég), Sinán vezérpassa fia,12 32 ezeren. Ezeknek az Zagyván eleikben általmenének Báthory István, Forgách Simon és az több urak, nemesek és vármegyék, végbeliek, gyalog, lovas 8 ezer; ezek között volt 8 száz lovas fegyveres. Istennek segétségébül megverték az törököt, és sokat levágtak bennek; ismég visszaszállának az táborban. Ennek az tábornak király után Tiffenpak13 austriai német vala főkapitánya, vicéje Forgách Simon. De ezek is nem veheték meg Hatvant,.. -14) szokan veszvén az ostromon, és elhagyák. Esztergamot hogy megszállották vala, egy sánczvető mester mellé, kinek Periin15 vala neve, ki azután Győrt el segété árolni gróf Hardekkal, ada éjjel hódvilágon az herczeg ezer német gyalogot és egy magyart, hogy megkerülje az várast és sánczhelyeket nézzen. Mennek volt az nagy váras mellett, az török temetés között és az váras között; az nevezetes török temetésen darab köveket ástak fel, mintegy singeseket, kissebbeket nagyobbakat. Meglátván ez köveket a németek, töröknek alétván, mind egyig elfutának, és fegyvereket is elhányák, csak Periin az magyarral maradának. Ez dolgot Periin az herczegnek megbeszéllé. Az nap elmúlik az sáncz-hányás. Más éjjelre esmeg válogatott 1000 németet és 50 magyar gyalogot adának melléje. Azokkal az sz. Tamás hegye alatt megyen vala; megérzik az törökök, és ketten mezételen szablyával kijövének az hegyoldalra, mert itt kastélt csináltak vala, és 75 török volt benne. Meglátván éjjel az két törököket az németek; ismeg mind elfutának, elhányván fegyvereket; az 50 magyarral megmarada Pelin, és megjárá az sánczhelyeket: ez dolgot sok urak és köznép előtt én Illésházy István, hallottamra, az németeknek szömébe vetette vala. Ez Esztergám előtt az szőlőhegy felől napkelet felől szállottak vala meg az Duna-kapuhoz, a hun az híd az Duna-Kakati Párkány16 alatt volt; innen jó módon megtörték vala az falát az várnak. És miérthogy az törököknek az várban minden élések elégett vala az várral egyetemben, az Dunán is semmi élés és semmi segétség be nem mehet vala, az török megrémülvén, megadta vala immár az várat; de miérthogy az németek onnan megostromlották volt valami kevesen, és nem mehettek az törésen fel, az magyar tanács ellen kivonták az álgyúkat az sánczbul, és más felől az sz. Tamás hegye felől szállották meg, s mind naszádokon és mind az hídon Párkánból megszabadúla utjok; három békét vetének beléje, és sok néppel 3 vagy 4000 törököt. Ez idő közben az sárga szilva megérék, az németek halni kezdőnek, betegedni, úgy annyira: 12,000 gyalogja volt az királynak, azonban 2000 elő nem állhata. Az török szüntelen kiütött reájok az sánczokban, szüntelen hordotta őket, úgy annira, hogy magyar drabantokkal kelleték az sánczot megőriztetni, és úgy nem mert oztán az török reájok kiütni. Kiáltottak az törökök az fokon, mondván: Menjetek haza, magyarok, vitézek, hagyjátok itt az részeges német disznókat nekünk, hogy tanétsuk meg őket hadakozni. Innen is, az mint fölyül megmondottam, igen megtörték vala mind az várat s mind az Vízvárast, háromszor ostromlották, de mindenha igen kévés 11 Mehmedpasazáde Haszán budai beglerbég. 12 Szinánpasazáde Mehmed ruméliai beglerbég. 13 Christof von Teuffenbach felső-magyarországi Feldobrist. 14 U. o.: ex lassitudine oppugnantium. 15 Niccolo Periin. 16 Párkány. 134
