Kiss Borbála: Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból II. kötet. (Győr, 2022)
Kedves Olvasó! Ahhoz, hogy Győr méltóképpen meg tudja ünnepelni történelmének fontos sarokpontjait, meg kell ismernünk és be kell mutatnunk e közösség múltjának a kincseit. Ezek segítségével felvázolhatjuk azt a fejlődési utat, amelyet Győr bejárt, és amelynek köszönhetően a mai Magyarország egyik meghatározó kulturális, képzési és gazdasági központjává vált. A Győr Megyei Jogú Város Levéltárának gondozásában megjelenő jelen kötet egy sorozat második része, mely a legkorábbi győri céhek kiváltságlevelei és szabályzatai közül négyet mutat be. Már a 14-15. századból ismerünk olyan forrásokat, amelyekben Győrben dolgozó szabókról, szűcsökről, vargákról, szíjgyártókról, ötvösökről, kőfaragókról, mészárosokról és kovácsokról tesznek említést. Ok látták el mind a város lakóit, mind a püspökség és a káptalan tagjait, illetve a pannonhalmai bencés apátságot is termékeikkel. A 16. század közepén, az Oszmán Birodalom előretörése miatt végvárrá váló Győrbe érkező magyar és német zsoldosokkal együtt új iparosok és új szakmák is megjelentek a városban a hadi szükségletek és igények kielégítésére. Az oszmán kézből való visszavételét (1598) követően a város lakóinak viszszaköltözésével a céhek is visszatértek, és a megszállás alatt elveszett eredeti kiváltságleveleiket megújították. Ilyen régi-új céhdiplomák a mészáros, a gombkötő és a kötélverő céhek kiváltságlevelei, valamint a lakatos és puskaműves legények és inasok szabályzata. Ezek befotózott eredeti (fakszimile), átírt és lefordított változatát veheti kezébe most a Tisztelt Olvasó. Reményeink szerint ez a forráskiadvány nem csupán a helyi közösség lokálpatriotizmusát erősíti tovább, hanem a tudományos közönség számára is fontos adalékul szolgálhat. Szívügyünk Győr! Prof. Dr. Dézsi Csaba András Győr polgármestere
